Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
VI. Molnár András: Csány utolsó levelei
parancsnokság előtt volt. 18 Altalános a vélemény, hogy Csányt augusztus 22. után indították útnak Nagyváradról a pesti Újépületbe. 19 Földy János 1849. szeptember 28-án kelt naplóbejegyzése szerint azonban „néhány napja" (szept. 20. után) „szekérea küldte Zichy Ferenc Szolnok felé Csányi Lászlót, a beteges öreg minisztert, akinek a napjai már amúgy is megvannak számlálva." 20 Csány fogságának azokról a napjairól, heteiről, amelyeket a pesti Újépületben töltött el, szinte semmit sem tudunk. A „Neugebaude"-ban ez idő tájt raboskodó magyar foglyok: Földy János. Mezősy László és Barsi József naplói, emlékiratai nem említik Csány nevét. 21 A reformkori jóbarát, Madarász József is csak annyit jegyzett fel róla, hogy valahol „lenn", a kaszárnya alsó celláiban raboskodott. 22 Csány a börtönből rövid levelet írt bizonyos Prodanovics nevű ismerősének (barátjának?). Sorai csalódottsággal vegyes nyugalmat tükröznek: keserű érzés tölti el terveinek kudarca mitt, de ugyanakkor tiszta lelkiismerettel gondol vissza életének utolsó éveire. (Lásd függelék 1. sz.)--"' Csányt a hadbíróság felségárulással vádolta, kihallgatását Nedelkovich hadbíró százados vezette. Csány semmit sem tagadott, szilárdan hangoztatta, hogy mindent önként és meggyőződésből cselekedett; minden tettéért vállalta a felelősséget. 21 Csány szilárd jelleméről az egyik császári hadbíró, Ludwig von Leuzendorf is nagy tisztelettel és mély meghatottsággal emlékezett meg naplójában. 25 A bizonyítási eljárás nem tartott sokáig: Csány közismert kiáltványai és lefoglalt iratai önmagukért beszéltek. Franz Kempen von Fichtenstamm altábornagynak, a budai katonai kerület parancsnokának naplójába október 8-án a következő bejegyzés került: „Éjjel tollat ragadtam, hogy a lázadás két legjelentősebb vezetőjének, Csánynak és Jeszenáknak, akik a rebellisek országos biztosai voltak, a halálos ítéletét aláírjam." 2li Az ítéletet másnap, október 9-én reggel az Újépület udvarán olvasták fel a vasravert Csány előtt. 27 Kempen, hogy a halálraítéltek kegyelmi kérvénye elől kitérhessen, átkocsikázott Budára, 28 Csányt pedig - felvezették a siralomházba. Egy „nagy tágas szoba a harmadik emeleten, pompás kilátással a Duná18 Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Bp., 1932. II. köt. 582. o. ,!l Nóvák 316. o., vö. Eissen 75. o. 20 Földy János: Világostól Josephstadtig 1849—1856. (Közreadta Balassa Imre) Bp., 1939. 21. o. 21 Földy 28—44. o., vö. Küzdelem, bukás, megtorlás II. 2. köt. 210—212. o., Mezősy László emlékiratának részlete: Küzdelem, bukás, megtorlás 2. köt. 193—204. o., Barsi József: Utazás ismeretlen állomás felé 1849—1856. (Sajtó alá rend. Simon V. Péter) Bp., 1988. 96—104. o., vö. Küzdelem, bukás, megtorlás 2. köt. 221—230. o. 22 Madarász József emlékiratának részlete: Küzdelem, bukás, megtorlás 1. köt. 240. o. 23 Magyar Országos Levéltár R 123. Vörös Antal iratai 575. sz. kötet. II. V.l.b. — 433. (régi száma: 1761 141.) Vörös Antal másolata, vö. Barta 685. o. 2/ ' Az 1848- és 1849-diki magyar szabadságharc kitűnőbb vértanúinak emlékkönyve (kiadta Halász István) Pesten, 1873. (Reprint kiadása Szekszárd, 1990.), Nóvák 316—317. o., Eissen 76. o., Szinnyei II. köt. 167. hasáb. * 25 Károlyi I. köt. 64. o. 2,1 Kempen naplójának részlete megjelent a „Küzdelem, bukás, megtorlás" c. összeállítás 2. kötetében 116. o. 27 Nóvák 317. o., Eisen 76. o. 28 Lásd a 26. sz. jegyzetet.
