Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)
együttműködésüket. Bayer József ezredesről, Henryk Dembinski és Mészáros Lázár altábornagyról lenne szó. A nagyobb lélegzetű levél — talán a kilátástalan helyzet tükreként — a miniszter Csány önérzetes kifakadásával zárul. Ha a kormány tagja, akkor az is legyen, aminek lennie kell: tényező a „haza előmozdításában". Mivel az ingatag szituációban ez nehezen képzelhető el, a fővezérré „nyilatkoztatás" kérdésének eldöntését sürgeti. 9 ' Steier Lajos szerint ez a levél a politikai katalizátor szerepét töltötte be: megerősítette Kossuthot feltett szándékában, hogy a fővezérséget átvegye. 98 A kormányzó az 1849. július 24-én tartott minisztertanácson ismét előállt indítványával. Érvényt azonban nem tudott szerezni elképzelésének, mert négy minisztere (Szemere, Aulich, Duschek és meglepetésre Csány) ellene voltak. Duschek pénzügyminiszter szerint a fővezérség nem illik össze Kossuth állásával; ha a kormányzó ragaszkodnék elképzeléséhez, akkor fogadja el Szemere Bertalan korábbi javaslatát: legyen diktátor, oszlassa fel — az amúgy in nullifikált — kormányt, s így álljon a hadsereg élére. Szemere miniszterelnök hatalmi féltékenységből, Aulich katonai megfontolásból helyezkedett szembe Kossuth ötletével. Aulich tisztességes véleményéhez talán csak Csány — hátsó szándékoktól mentes — felfogása mérhető. Változatlanul bízott a tábornok zsenialitásában (a július 9-i leveléből: „.. .én Görgeyről árulást nem hihetek"), ezért látta őt a legalkalmasabbnak a fővezéri tisztség betöltésére. Az eredmény — Mészáros Lázár szavaival: „Végre abban állapodtak meg, hogy (Kossuthot) határozottan megkérik, a tevőleges hadvezetésbe — politikai irányzáson kívül — be nem folyni". Név a fővezéri tisztre nem hangzott el, viszont a nagy többség Csány és Aulich miniszterekkel együtt Görgeyre gondolt. A kormányzó erre „ildomosán tudatta a conferentiával", hogy az országgyűlés nyilatkozata és kívánsága előtt meghajol. 99 3. A kormánnyal Szegeden A Szegedre érkező Csány Lászlóra két feladat megoldása várt. Mint közmunkaügyi miniszternek kellett gondoskodnia a felduzzadt lakosságú város ellátásáról (illetve e téren a közmunka megszervezéséről) ; a közlekedési tárca gazdájaként a hadsereg, majd a menekülő államgépezet holmijának szállításáról. A cselekvési terület lehetőségekben is, térben is szűkült. Július l-jén kormányzói utasításra állítja le a személyforgalmat a pest—szolnoki vonalon, hogy az „álladalmi javak" szállítására vehessék igénybe azt; ,ou néhány nap múlva ez a vasút az ellenség kezére került. A megnövekedett lakosságú, s katonai táborként is szolgáló Szeged ellátásának terhe a még szabad megyék, benne Csongrád más városaira is nehezedett. Akkor, amikor a tizenegy hónapja tartó harc igencsak kiszívta az ottani települések anyagi és embererejét, csak óriási erőfeszítéssel lehetett az új székhelyet is ellátni még a legelemibb szükségletekkel is. Július 31-én Hód97 KLÖM XV. 699—700. ^Steier L.: i. m. I. 177—178. "Mészáros L.: i. m. II. 335—336.; Steier L.: i. m. II. 29—31. 100 KLÖM XV. 637.
