Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)

mezővásárhely polgármestere, Szabó Mihály (1821—1899) Hajnik Pál országos rendőrfőnök követelésére (négyezer részlet kenyeret kellett Szegedre szállíta­ni) már keserű kérdéssel válaszol: a lakosság zúgolódik, az ellenség előrenyo­mulása miatt nagy a nyugtalanság a városban, .,. . .váljon a Kormány védelmi intézkedései, s a katonai erőmozdulatai e vidéket védtelen hagyni, s feláldoz­ni kényteleníttettnek-é''. l(li Az állami megrendelések teljesítése Csány Lászlót is a tettek mezejére szólította. Kiskunfélegyházáról a császári hadsereg balszárnya — Hódmező­vásárhely érintésével — Makó irányába tört (Schlik altábornagy); a jobb­szárny Szabadka—Törökkanizsa felé végzett átkaroló hadműveletet; a cent­rum — Haynau táborszernagy vezetésével — 29-én már Szeged „falai"' alatt állt. Július 27-én Hajnik Pál igényének nyomatékot adó levelet írt Csány Hódmezővásárhely polgármesterének. Hajnik ugyanis az „álladalmi javak*', felszerelési cikkek, képviselők, hivatalnokok elszállítására hatszáz szekeret Szegedre rendelt be. „Polgármester úr buzgóságától s a városi közönség is­mert készségétől bizton reménylem. Méltányolva a sebesen fejlődött sűrgető­séget mindent elkövet, hogy a szűk időre szorított szállítás lehetővé tétessék, s az álladalom ez által kiszámíthatatlan károktól megóvassék" — írta Szabó Mihálynak Csány. A kormány a július 28-án már megrendelt 600 fogaton fe­lül újabb tizenkét négyes előfogatot kért a pénzügyminiszteri állami poggyász elszállítására az új, s majd utolsó székhelyre, Aradra. 10­Mivel a közlekedési miniszter hatáskörébe tartozott a dunai és tiszai ha­józás megszervezése, Pest-Buda kiürítése során öt gőzhajót Bajára irányítot­tak. A dezertálni szándékozók viszont ezeken akartak a másik táborba jutni (a szegediek szerint bizonyos Massion, a „hajózási igazgató" volt az akció szer­vezője). Július 16-án az egyik ilyen hajót a Bács megyei Szeremlén tartóztat­ták fel a honvéd előőrsök. „Mi eléggé figyelmeztettük Csányi minister urat. . . — emlékeztetnek a szegediek a Massionnal kapcsolatos fenntartásaikra, —, könyörögtünk és káromkodtunk, hogy ki ne nevezze hajózati igazgatónak. De híjába akár ministernek beszélünk, akár a beteg németnek!". 10 '' Kemény kri­tika. Megmaradt Kossuth július 14-én kelt levele Csány Lászlóhoz, melyben a még Délvidéken állomásozó magyar csapatok hadianyaggal történő ellátásá­ról indézkedett. Molnár Ferdinánd ezredes, a Hadügyminisztérium elnöki osz­tályának főnöke rendelt hajófuvart Szegedről Óbecsére. Kossuth utasította Csányt, hogy a 15-én hajnalban induló gőzöshöz egy uszályt (Schleppschiff) is kössenek, amelyen a muníciót szállítják. 1 "' 1 Az ellenség közeledtével a se­besült és beteg katonákat is biztonságba kellett helyezni. Egy részüket Sze­gedről hajón szállították el, bár a rekkenő hőségben a nyitott járművek e célra alkalmatlanok voltak. Ezért Csány László Szeged polgármesterét az ál­lam költségén elegendő gyékény szerzésére, azoknak a betegeket szállító hajók 101 Csongrád megyei Levéltár (a továbbiakban: CsmL) Szentes, 1849. IV. B. 101. b. 5. 803. sz. 102 CsmL (Hódmezővásárhely) II. 18/1848—49. sz. 103 Szegedi Hírlap, 1849. 27. sz. (július 20.). m KLÖM XV. 731—732.

Next

/
Oldalképek
Tartalom