Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
Görgeit, hogy olyan lassan vonuljon vissza, ahogy csak lehet, védelmezzen „minden lépésnyi tért teljes erővel". Az ütközetre vonatkozóan így vélekedett: „Nézetem ez. Budapestet nem lehet ostromnak, s annak következtében prédálásnak kitenni, tehát a csatának Budán túl, nem Budán bent kell vívatni, s ha az a csata elvész definitive, úgy magát a várost nem fogjuk harc terévé tenni". Utalt arra, hogy az OHB-nak és az országgyűlésnek Debrecenbe kell mennie. „Bátran neki — buzdította a tábornokot — én azt hiszem, győz, de ha nem győzne, akkor mentse ám meg a sereget a Tiszához". Délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés zárt ülése, s Kossuth itt indítványozta az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözését. Az indítványt követő vitában a testület úgy döntött, hogy délután újabb zárt ülésben tárgyalják meg a kérdést. Délután végre megérkezett Perczel Seregélyesen írott jelentése a móri vereségről. Perczel természetesen Görgeit okolta a csatavesztésért. A vereséget döntőnek mondotta, s ettől bizony Kossuth sem lett okosabb. Délután levélben közölte Pázmándyval, hogy Görgei a Buda előtti első védvonalba húzódik seregével, Perczel pedig Martonvásáron szándékozik megállni. Ez arra mutatott, hogy a Kossuth által remélt, de korántsem egyértelműen parancsolt újabb ütközetet a főváros közvetlen közelében fogják megvívni. Ezért fontosnak ítélte, hogy a képviselőház még aznap határozzon a Debrecenbe település ügyében. „Nézetem szerint itt egy három tagbóli kommissziónak kellene a sereg helybeli ügyeiről intézkedni akkint, hogy mint a tábori biztosok, csatavesztés esetében ez csak magával a sereggel vonuljon hátra". Hogy kikre gondolt, nem tudni pontosan. Este 7-kor, már az újabb országgyűlési ülés alatt, levelet írt Csánynak. Ügy vélte, ha már közvetlenül a főváros közelében vívják a csatát, nem szabad azt kockáztatni, hogy vereség esetén ne legyen kormány, „mely a hazának további védelméről intézkedjék". Ezért az országgyűlésnek és az OHB-nak Debrecenbe kell mennie. Ha e testületek együttmaradnak, akkor a haza még Budapest vesztével sincs elveszve. „Ha tehát csatát vesztenétek, meg kell mentenetek a sereget — által a Dunán hol több átjárást csináltatok) s fel a Tiszához a szolnoki híd felé. — A kormány székhelye innen áttétetvén, Te leszesz itt, míg a tábor itt van, a főhatóság, mint voltál mindenütt, hol a tábor volt. Aszerint tett tehát intézkedéseidet". Közölte, hogy Vetter a jelenlegi helyzetben nem vállalja el a fővezérséget, de mint táborkari főnökével ,.az ő tanácsával élni kell." A levéllel együtt kiállított megbízólevél felhatalmazta Csányt, „hogy valamint egyebütt, hol a tábor volt, van és lesz, úgy Budapesten is országos biztosi hatóságát egész mértékben gyakorolja". Kossuth a megbízólevelet elfelejtette mellékelni, s csak később küldte azt meg Csánynak. 17 ' 1 Csány december 31-i ténykedéséről meglehetősen keveset tudunk. Végre hírt kapott Perczel Mór elveszettnek hitt testvéréről, Miklósról, még pedig tőle magától. A levél vége azonban híján volt minden optimizmusnak. „Mi lesz belőlünk? már fogy bizalmam". Görgeitől is érkezett egy levél. A tábornok kérte Csányt, hogy „ha rendelkezése következtében a nép mellettünk fölkel, ezen népfölkelés ne másra használtassák, hanem egyedül minden Buda felé 7:1 Kossuth dec. 31-i tevékenységére ld. KLÖM XIII. 932—936. o. Perczel első jelentése uo. 939—940. o. Az országgyűlési ülések: Hunfalvy Pál: Napló 1848—1849. S. a. r. Urbán Aladár. 135—137. o. és KLÖM XIII. 940—952. o.
