Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
egy Dráván túlról bekövetkező támadás esetén. 139 Erőfeszítéseinek eredményeképpen július közepére sikerült is mintegy 26 000 főnyi nemzetőri erőt összevonni a drávai őrvonalon, 140 a szervezőmunkát azonban Csány ezek után is változatlan lendülettel folytatta tovább. Július 15-én egy kiáltvánnyal fordult Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyék lakosságához a nemzetőrségbe való mielőbbi és minél nagyobb számban történő jelentkezésre szólítva fel őket, 141 majd július 21-én Sopron megye állandó bizottmányához intézett egy felhívást, amelyben ismételten azt kérte a soproniaktól, hogy ők is gondoskodjanak nemzetőralakulatok szervezéséről. 142 A fegyveres erő létszámának növelését célzó intézkedések mellett lépéseket tett a királyi biztos a drávai tábort alkotó csapatok szervezettebbé tétele és harcértékük fokozása érdekében is. Június 28-án arra kérte a miniszterelnököt, hogy a nemzetőrség tiszti és altiszti állományának megfelelő díjazása végett tegye meg a szükséges rendelkezéseket. Batthyány a felhívásra azonnal válaszolt, és közölte, hogy a nemzetőrségi tisztek alakulataik kiindulásának napjától az azonos rendfokozatú honvédtisztek illetményét kapják. 143 A problémáról ugyancsak tájékoztatott Szemere ezzel szemben azt írta Csánynak július 11-én, hogy ,,az al- és főtisztek, a rendes katonaság tisztei fizetésének fokozatához képest, az 1848. XXII. t. cz. 13. §-ának értelmében szolgálatuk idejére fizetéssel ellátandók"; majd a továbbiakban a megyei tisztviselők nemzetőri szolgálat alóli mentesítésével kapcsolatban teendő intézkedésekről tájékoztatta, s közölte azt is, az igazságügyminiszternél el fog járni, hogy „a hon védelmére kiállott hazafiak, távoliétök ideje alatt perek útján vagyonúkban kárt ne szenvedjenek". 144 Július 8-án a hadügyminisztert tájékoztatta a biztos arról, hogy véleménye szerint nem szerencsés az a rendelkezés, amely a nemzetőrségi századok létszámát 400 főben állapítja meg; mégpedig azért nem, mert a nemzetőrök által választott tisztek elmozdítása a legénység soraiban minden bizonnyal elégedetlenséget vált ki. Ha a fenti intézkedésre takarékossági okok miatt került sor, célszerűbb — írta — az erre a célra rendelkezésre álló összeget a már megválasztott tisztek között felosztani, akár oly módon is, hogy például egy századosi fizetést két személy között osztanák fel. 145 Csánynak ez a javaslata kétségkívül ellentmondásban van azzal a korábban ismertetett törekvésével, hogy a nemzetőrtisztek megfelelő anyagi ellátásban részesüljenek; ám abban messzemenően igaza volt, hogy a köznemzetőrök soraiban várható felzúdulást el akarta kerülni. A július 8-i levélre július 20-án Baldacci ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke válaszolt; megnyugtatta Csányt, hogy a rendelkezés a már ki139 Nóvák 35., Aradi 11. Horváth Vilmos másodaiispánhoz intézett levelét 1.: ZML Horváth Vilmos alispán iratai. L. még: a kérdéshez az előző jegyzetben említett, Szemeréhez intézett jelentést is. 140 Erről 1.: OL Bm. Ein. 1848:597. Vö.: Urbán 1973. 161., 165. L. még: ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 1848:1495. 1,11 ZML Vegyes egyedi nyomtatványok. Vö.: Nóvák 40. sk. H2 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. 143 Urbán 1973. 159. L. még a kérdéshez: OL Csány ir. Miniszterek levelei. Hadügyminiszter 4. szám, 5. szám. 144 OL Csánv ir. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 19. szám. A karezredi és a honvédtisztek eltérő javadalmazására 1.: Urbán 1986/b. 532. 146 Uo. Nem iktafott fogalmazványok. Vö. Aradi 20.
