Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

indított nemzetőralakulatokra nem vonatkozik, de a még szervezés alatt levő zászlóaljak esetében a biztos által kifogásolt elvet feltétlenül figyelembe kell venni, s ezt az ezredes valóban financiális okokkal magyarázta. Utalt azonban arra is, hogy a 400 főből álló századok „nem lesznek szerfelett nagyok", mivel a kiindításnál ,,úgy sem jön ki egyszerre mind az egész nemzetőrség".

1

''

6 Azzal természetesen tisztában volt Csány László, hogy a nemzetőralakulatok harcértékét csupán kedvezmények adásával nem lehet biztosítani. Ezért már június 18-án kérte a belügyminisztert, hogy a kormány mielőbb gondoskodjék a nemzetőrökre érvényes szolgálati szabályok kiadásáról.

1

^ Az ügyben július 21-én a miniszterelnök intézkedett. Közölte ekkor a biztossal, hogy a kiindított nemzetőrök a honvédségre érvényes fegyelmi szabályok alatt állnak, s rendelkezett arról is, hogy a vétségek megtorlására a „Főparancs helyeken" ítélőszékeket kell felállítani, amelyeknek elnöke reguláris tiszt kell legyen, tagjait pedig fele részben sorkatonákból, fele részben nemzetőrökből kell kiválasztani.

1

''

8 Július 10-én megjelent végre ,,A magyar nemzeti őrseregnek kötelező szabályai" című hivatalos kiadvány,

1

''

9 amelynek egy, a hadügyminisztériumban készült hiteles másolatát Mészáros Lázár küldte meg a királyi biztosnak.

130 A drávai sereg harcértékének biztosításához természetesen az is hozzátartozott, hogy élén szakmailag magasan képzett katonatiszt álljon. A kormány — Csány elképzeléseit is figyelembe véve — volt ezredtársát és barátját, Ottinger Ferenc vezérőrnagyot és budai dandárparancsnokot nevezte ki főparancsnokká; a tényleges hatalmat azonban jónak látta ezután is Csány kezében hagyni. Ezért utasította Mészáros hadügyminiszter nyomatékosan a tábornokot, hogy ha valamely kérdésben véleménye különböznék a királyi biztos véleményétől, akár a legszorosabban vett katonai ügyeket illetően is, az intézkedés jogát feltétlenül köteles átengedni Csánynak és hagynia kell őt „nézetei kivitelében akadálytalanul működni".

1

'

1 Ottinger június vége felé érkezett a táborba, s ekkor megkezdődött — a hadügyminiszter által kidolgozott terv alapján — a Dráva-vonal főbb védelmi pontjainak a kialakítása. Így mindenekelőtt a Mohács—Pécs—Baranyavár háromszög megerősítésére került sor, de ezzel egyidejűleg megtörtént Csáktornya, Nagykanizsa, Iharosberény és Marcali, valamint — Eszék biztosítása érdekében — Béllye és Dárda megszállása is.

152 A Mura és a Dráva partján húzódó, mintegy 290 km hosszú őrlánc kialakításában jelentős segítséget nyújtott Csánynak és Ottingernek Csorba Já140 OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat. 106. szám. 1,17 Uo. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 9. szám. L. még: OL Bm. Ein. 1848:409. 149 Urbán 1973. 111. m OL Csány ir. Vegyes iratok. L. még a kérdéshez: OL Vidos család 11. Ezredlevelezés. Csány augusztus 2-án kelt levele Vidos Józsefhez, a vasi nemzetőrség főparancsnokához, amelyben arról értesíti, hogy ,,a ki mozdított N. Örsereg, a honvéd sereg rendszabályainak 2-ik Osztályában kiszabott hadi törvények alatt állnak, mi végre . . . egy példány Nemzet Örse reg szabályai és ugyanegy példány honvéd sereg rendszabályai a Zászló Allyaknak meg küldetik." |:

'' Barta 32., 45., Aradi 11. 152 Barta 35. sk., Aradi 27. sk., Urbán 1973. J59., 160. sk. L. még: OL Bm. Ein. 1848:587., valamint a július 20-án kelt jelentését a hadügyminiszterhez: OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok.