Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

ség utasítást kapott: a hatósága alá tartozó valamennyi kincstári hivatalnál található összeget a körmendi kincstári hivatalnál összpontosítsa, és onnan haladéktalanul szállíttassa a nagykanizsai sóházba, ahol ez az összeg a drávai sereg költségeinek fedezésére szolgál.

113 Augusztus 7-én Duschek Ferenc arról értesítette Csányt, hogy a győri kincstári hivatalból 50 000 forintot küldetett Kanizsára; augusztus 14-én a pénzügyminisztérium a sorkatonaság költségeinek fedezésére 14 000 forintot utaltatott ki a biztosságnak; augusztus 27-én a budai főpénztári hivatal kapott utasítást arra, hogy Győrön keresztül 30 000 forintot juttasson el Csányhoz, a soproni kerületi hivataloknak pedig 20 000 forintot kellett ugyanakkor Kanizsára szállítaniuk.

11/1 Szeptember 9-én a pénzügyminisztériumi államtitkár újabb 30 000 forintnyi összegnek a nagykanizsai sóházba történt küldéséről tájékoztatta a királyi biztost.

115 A drávai sereg szervezésével, felszerelésével és ellátásával kapcsolatos feladatok mellett stratégiai jellegű feladatokat is meg kellett oldania Csánynak. Június 8-án a hadügyminisztertől azt az utasítást kapta, hogy a rendelkezése alatt álló fegyveres erőt ne szétszórva helyezze el az egész védelmi vonal mentén, hanem a megfelelő pontokon vonja össze az alakulatokat, s ugyanakkor arra is felszólította őt Mészáros Lázár, hogyha a parancsnokokkal esetleg nézeteltérései támadnának, „illyenkor a felelősséget magára venni szíveskedjék".

110 Június 22-én már konkrétabb formában vázolta stratégiai elképzeléseit a miniszter. Ezek szerint Bellye, Baranyavár, Mohács, Pécs, Marcali, Iharosberény, Nagykanizsa és Csáktornya a legfontosabb védelmi pontok. A számításba vehető, illetve a szükséges létszámot 70 000 főben határozta meg Mészáros. Ezt azzal magyarázta, hogy az előreláthatólag 50 000 főnyi ellenséggel szemben nagyobbrészt nemzetőröket lehet csak felvonultatni, a nemzetőrök azonban sem megfelelően felszerelve, sem kellőképpen begyakorolva nincsenek. A fegyverforgatásban még teljesen járatlan nemzetőr egységeket véleménye szerint Mohácson, Pécsett és Marcaliban kell összpontosítani, mivel ezek a helyiségek viszonylag távol vannak a határtól, így ezeket az alakulatokat nem fenyegeti egy váratlan támadás veszélye. A továbbiakban arról rendelkezett a miniszter, hogy a lőfegyverrel ellátott, s már megfelelően begyakorolt nemzetőrcsapatokat csatolják a sorkatonai alakulatokhoz, s a katonailag legértékesebb egységeket Nagykanizsán, Iharosberényben, Baranyaváron és Bellyén helyezzék el. A Muraközben elegendőnek látta két századnyi könnyűlovasság állomásoztatását. Ezeket a rendelkezéseket azonban csak mint általános irányelveket kellett figyelembe venni, mivel a rendelet kibocsátásának időpontjában még nem lehetett előre látni, hogy milyen létszámú fegyveres erőt sikerül a Dráva mentére küldeni. Ezért figyelmeztetett: a fenti tervezeten mindenképpen változtatni kell a támadó sereg, illetve a rendelkezésre álló fegyveres erő nagyságától függően. Ha a magyar sereg a teri,:i

KLÖM XII. 653. sk. L. ehhez Győrffy Istvánnak, a körmendi kincstári kerület felügyelőjének augusztus 3-án kelt jelentését is Csányhoz: OL Csány ir. Megyék levelei. Vas megye. 19. szám. w

> OL Csány ir. Miniszterek levelei. Pénzügyminiszter 12. szám, 13. szám, 16. szám. Vö.: KLÖM XII. 654. 115 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok 406. szám. 110 Uo. Miniszterek levelei. Hadügyminiszter 8. szám.