Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
vezett 70 000 főnél kisebb létszámú lesz, a nyolc védelmi pont kialakításától el kell tekinteni; s ha a védsereg a szükségeshez képest túlzottan alacsony létszámú lenne, akkor két helyen: Nagykanizsán és Pécsett kell azt összpontosítani. 117 A legszükségesebb felhatalmazások birtokában Csány már Pestről hazatérőben hozzákezdett a szervezőmunkához. Június 11-én Szekszárdon tárgyalt a megye vezetőivel, 118 akiknek — mint láttuk — aggályai voltak Csány felhatalmazását illetően; ezeket az is táplálta, hogy Tolna megyében is általános volt az ellenszenv a nemzetőri szolgálattal szemben. Ezt a tényt Augusz Antal már június 7-én közölte a belügyminiszterrel, s az írásos tájékoztatás mellett megbízta Perczel Béla főszolgabírót, hogy a problémáról szóban is értekezzék a miniszterrel. 119 Csánynak a megyeszékhelyen való személyes megjelenésének következményeképpen azután az a döntés született, hogy ,,miután a megyei Nemzet Örök mozgóvá tételére, és a Dráva mentében alkalmazhatására kevés remény volna", felkérik a belügyminisztériumot egy olyan értelmű rendelet kiadására, amely a leghatározottabban megparancsolja, hogy ,,azon megyék, mellyek Országos Biztos Űrnak hatósága alá tétettek", mindenképpen kötelesek meghatározott létszámú nemzetőralakulatok kiállítására, s kérték egyúttal „a megyét hatalmának gyámolítására" megfelelő sorkatonai erővel is ellátni. Szemere Kossuthtal konzultált az ügyben. A pénzügyminiszter a leghatározottabban leszögezte: „Véleményem az, hogy menni kell; a Drávára dűlő megyék köteleztessenek Csány rendelete szerint saját megyéjük határának megőrzésére, s a berohanások meggátlása végett tömegben fegyvert fogni." 120 Ám a megye ezek után is csak a legnagyobb nehézségek árán volt képes az előírt kontingenst kiállítani. 121 Pécsett június 12-én vett részt a királyi biztos a megye állandó bizottmányának rendkívüli ülésén. Itt 6000, dárdával felfegyverzett nemzetőr kiállításáról hoztak határozatot, s kimondták, hogy a „szükséges élelmezés és szállítás iránt a legközelebbi bizottmány részletesen fog rendelkezni". 122 Somogy megye június 13-án ugyancsak 6000 nemzetőr kiállítását határozta el, s intézkedett egy, a nemzetőrség ügyeivel foglalkozó fiókbizottmány létrehozásáról is. A bizottmány elnökévé Inczédy László főhadnagyot, az 52. gyalogezred hadfogadójának parancsnokát, tagjaivá Mérey József első alispánt, Kacskovics Mihály, Csorba József és Kacskovics Ágoston állandó bizottmányi tagokat választották. 123 Június 21-én Mérey József azt is jelentette Csánynak, hogy a nemzetőralakulatok mellé öt orvost, valamint két lelkészt rendelt ki állandó szolgálattételre. 124 "'Aradi 10. sk., OL Csány ir. Miniszterek levelei. Hadügyminiszter 19. szám. 118 Urbán 1973. 161. 119 OL Bm. Bln. 1848:289. 120 Uo. 1848:350. Vö.: KLÖM XII. 257. L. még: Aradi 15., Urbán 1973. 170. 121 Urbán 1973. 161. Ezekről a problémákról egy június 16-án kelt jelentésében Tolna megye főispánja, Sztankovánszky Imre a belügyminiisztert is tájékoztatta. (OL Bm. Ein. 1848:411.). 122 OL Csány ir. Megyék levelei. Baranya megye 1. szám. Vö.: Barta 34. sk., Kopasz 259., Aradi 9., 13. sk., Urbán 1973. 162. 123 Aradi 12., Urbán 1973. 163. 124 OL Csány ir. Megyék levelei. Somogy megye 4. szám.
