Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
mint ahogy nem érte el a magyar kormány által kívánt eredményt az sem, hogy az uralkodó június 10-én Jellacicot valamennyi tisztségéből felfüggesztette. Hrabovszky eljárásának eredménytelensége miatt érzett elégedetlenségének a miniszterelnökhöz intézett június 3-i jelentésében Csány is hangot adott,"' 1 egy június 8-án kelt levélben pedig Széli József írta azt Csánynak, hogy „örültem, midőn az újságban hatalmad meg nagyobbítását olvastam, bár Hrabovszky helyett már előbb is téged küldöttek volna".' 1 "' A szükséges fegyveres erő hiányában azonban Csány királyi biztosi kinevezése sem változtathatta meg lényegesen a helyzetet, s láthattuk: a kérdés erőszakos megoldása nem állott a kormány szándékában sem. Természetesen lehetséges, hogy ha a megfelelő katonai erő a magyar kormány rendelkezésére áll, Jellacic üzelmeinek Horvátország megszállásával vet véget, s csak ennek hiányában választotta a Csány biztosi kinevezőrendeletében vázolt megoldást. Így Csány június 3-i jelentésére sem adhatott a kormány más választ, mint hogy a június 6-i minisztertanácsi ülésen megerősítette a június 2-i megbízatást, és határozatot hozott a drávai seregnek a szükséges pénzeszközökkel való ellátására.Ennek a minisztertanácsi határozatnak az alapján bocsátotta ki Kossuth még ugyanaznap azt a rendelkezését, amelyben vázolta a drávai sereg szervezésére és ellátására vonatkozó elképzeléseit, tudatta Csányval, hogy a körmendi kincstári hivatalnál 100 000 pengőforint hitelt nyitott a biztosság számára, és közölte azt is, hogy minden további kiadásra biztosítani fogja a fedezetet. 9 ' Csány a királyi biztosi kinevezéséről az érdekelt törvényhatóságokat azonnal értesítette, és egyelőre még általánosságban, együttműködésre szólította fel őket. 9 * Zala megye állandó bizottmánya a kinevezés tudomásulvételéről és együttműködési készségéről június 12-én értesítette a biztost. 99 Baranya megye állandó bizottmánya ugyancsak a június 12-én tartott ülésen vette igen készségesen tudomásul Csány felhívását, 100 s mint látni fogjuk, hasonló módon reagált Somogy megye is, Tolnának azonban komoly fenntartásai voltak Csány megbízatását illetően, amiben a megye alispánjának, Augusz Antalnak, feltétlen udvarhűsége nem kis szerepet játszott. Csány ezzel kapcsolatos jelentése következtében Kossuth utasította, hogy a védekezés hatékonysága érdekében feltétlenül Csány rendelkezéseinek megfelelően járjon el. 101 Valószínűleg Csány jelentése és Augusz Antal egy július 11-én kelt Szemeréhez intézett levele következtében bocsátotta ki a belügyminiszter azt a június 13-i rendeletét, amelyet Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas, Arad, Bács, Temes, Krassó, Torontál, Csanád, Csongrád és Pest megyéknek, továbbá a Jász-kun területnek címzett törvényhatóságonként, és amelyben 2—4000 ezer nemzet93 OL Mtj. 9 ''Uo. Me. 1848:678. Vö.: Barta 29. 95 V. Waldapfel I. 284. 96 KLÖM XII. 228. sk. Vö.: Barta 30. 97 KLÖM XII. 232. sk. Vö. : Aradi 26. 98 Barta 30. sk. A Zala megyéhez intézett levelet 1.: ZML. Zala Vármegye Bizottmányának iratai 1848:906, Vö.: Nóvák 28. 99 OL Csány ir. Megyék levelei. Zala megye 26. szám. L. még a 125. sz. jegyzetet is. 1,10 OL Csány ir. Megyék levelei. Baranya megye 1. szám. Vö.: Kopasz 259. 101 OL Bm. Ein. 1848:350. Vö.: Varga 1953. 35. sk., Urbán 1973. 145.
