Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
őr haladéktalan kiállítására adott a miniszter utasítást. A dunántúli megyéknek a kiállított és felfegyverzett nemzetőr-alakulatok kiindítására, alkalmazására és ellátására Csány rendelkezéseinek megfelelően kellett intézkedéseiket megtenniök. 102 Június 13-án látott napvilágot az a hadügyminiszteri rendelkezés is, amely Vas, Sopron, Zala, Somogy és Tolna megyék önkéntes seregeit ugyancsak Csány hatósága alá rendelte. i0;i Június 14-én egy újabb belügyminiszteri utasítás kiadására is sor került: ebben a miniszter részletesen szabályozta a biztos megyékkel szembeni eljárását. Kimondta azt is, hogy „ott, hol a haza veszedelemben van, az igazságosság és méltányosság megtartandó, de a formát mellőzni lehet", majd ezt kiegészítette azzal, hogy „a sikernek feltétele, annak mi szükséges, rögtönzött végrehajtása", vagyis igen határozott formában megerősítette a biztosnak a törvényhatóságok feletti telj hatalmát. 104 Csány időközben •— Batthyány egy még május 31-én kelt utasítása következtében •— a fővárosba utazott. Valószínű, hogy pesti tartózkodása idején a kormány valamennyi Pesten levő tagjával tárgyalt, s Varga János feltételezése szerint ezeken a megbeszéléseken és Csány intenciójára „született meg az általános népfelkelés eszméje", 105 ami az április 28-i felhívástervezet ismeretében nagyon is reális feltételezésnek tűnik. Csány három napos pesti tartózkodása során (június 8. és 10. között volt a fővárosban), a drávai fegyveres erő felfegyverzése érdekében is tett lépéseket. Ebben az ügyben Széchenyivel folytatott megbeszéléseket és társaságában az alakulófélben levő fegyvergyárban is látogatást tett. 100 A pesti tárgyalások eredményeképpen hozott intézkedések egy részét (a július 13-i és 14-i bel- és hadügyminiszteri rendeletek) korábban már ismertettük, s nyilvánvalóan ezeknek a megbeszéléseknek a következtében került sor annak a június 11-i belügyminiszteri rendeletnek a kibocsátására is, amelyben arra kapott Csány felhatalmazást, hogy a drávai sereg élelmezésének, elszállásolásának, valamint a szállításoknak a lebonyolítására a hatáskörébe tartozó törvényhatóságok területén polgári biztosokat nevezhessen ki. 1 "' A sereg ellátásának biztosítására azonban nemcsak megfelelő apparátussal, hanem a szükséges anyagi eszközökkel is rendelkeznie kellett a királyi biztosnak. Láttuk, hogy június 6-án Kossuth 100 000 forintnyi hitelt nyitott a biztosság számára. Ez az összeg valószínű igen hamar elfogyott; az erről szóló m Közlöny 1848. június 18. Vö. : Nóvák 32. sk., Barta 32., Aradi 9. m OL Csány ir. Miniszterek levelei. Hadügyminiszter 10. szám. Vö.: Barta 31. A június 13-i hadügyminiszteri rendelet előzményéül szolgáló június 10-i hadügyminiszteri rendeletről, az ebből származó problémákról, valamint a 13-i rendelkezésből adódó ellentmondásokról 1.: Urbán 1973. 160. 104 OL Bm. Ein. 1848:328. Vö.: Barta 43. sk. m Varga 1953. 35. m Ezekhez 1.: Barta 30. sikk., Spira 1964. 165., Aradi 22. skk., valamint Széchenyi június 10-i naplóbejegyzését: SzIÖM VII. 331. 107 Erre 1.: OL Bm. Ein. 1848:328., uo. Ált. ir. 1848:3613. Vö.: Barta 32. sk. A polgári biztosok kinevezésére vonatkozó intézkedések megtétele formailag a hadügyminisztertől indult ki. Mészáros június 10-én fordult ezzel a javaslattal a belügyminiszterhez, s véleménye szerint a kinevezendő „polgári kormánybiztosok"nak az ellátás biztosításán kívül feladatuk kellett volna legyen a nagyrészt nemzetőralakulatokból szervezendő fegyveres erőnél a ,kellő rend fennífertása" is. (A 780/h. ü. szám alatt kelt levelének tisztázatát 1.: OL Bm. Ein. 1848:299.).
