Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

Április 16-án Töreky József tájékoztatta Csány Lászlót arról, hogy Keszthelyen az antiszemita kilengéseket Bogyay József főszolgabíró katonai erő felvonultatásával szerelte Ie.

7:í Április 22-én Lőw Lipót pápai rabbi fordult Csányhoz azzal a kéréssel, hogy a megyei hatóság közbejöttével hasson oda, hogy — az esetleges összeütközéseket megelőzendő — a pápai zsidók a zsinagógán kívül sehol ne tarthassanak összejöveteleket.

7

'

1 A kellemetlenséget azonban Lőw Lipót óvatossága ellenére sem lehetett elkerülni; a város lakossága ugyanis egyre fenyegetőbben követelte, hogy a környékbeli községekből menekülőkkel tetemesen megszaporodott zsidók haladéktalanul hagyják el a várost. Veszprém megye állandó bizottmánya több ízben is megkísérelte az ügy elsimítását, végül a biztosokat kérte fel intézkedésre. Az ügyben Széli József járt el, aki úgy foglalt állást, hogy a város és az Esterházy-uradalom megegyezése következtében lakhatási engedélyt nyert zsidó családok ott-tartózkodása a legteljesebb mértékig törvényes, mivel a letelepedésükre vonatkozó szerződések magánjogainak minősülnek, és így azok a fennálló törvények értelmében megtámadhatatlanok. Ezek alapján a biztos engedetlenség esetén karhatalom alkalmazását helyezte kilátásba, s ezzel sikerült is a további zavargásoknak gátat vetni.

75 Május 11-én Széli József arról tájékoztatta Csányt, hogy Jánosháza lakói az urasági legelők elfoglalása mellett a helybeli zsidókkal is erőszakoskodtak, a katonaság felvonultatása azonban Jánosházán nemcsak az antifeudális, de a zsidóellenes megmozdulásoknak is véget vetett.'

6 A fenti események veszélyességét semmiképp sem szeretnénk lekicsinyelni, az azonban tény, hogy Csány és Széli működési területén a zsidóellenes megmozdulások meglehetősen szórványosak voltak, s azokat — az antifeudális mozgalmakhoz hasonlóan — mindenhol aránylag könnyűszerrel leszerelték, és ezek a mozgalmak — az antifeudális mozgalmaktól eltérően — a nyári hónapok folyamán sem nyúltak ki. így Csány biztosi tevékenységének első szakaszával kapcsolatban teljesen megfelel a tényeknek Barta István azon megállapítása, hogy működésének középpontjában ekkor a birtokosok érdekeit veszélyeztető megmozdulások leszerelése állott, s talán igaza volt Bartának abban is, hogy ezeket a feladatokat Csány lelkiismeretesen, de minden lelkesedés nélkül teljesítette. Abban azonban már alighanem tévedett, hogy ezektől a feladataitól Csány László minden áron szabadulni akart, mivel figyelme mindinkább a horvátországi események felé fordult, a parasztmozgalmak pedig a nyári hónapokban sokat vesztettek korábbi lendületükből.'

7 Csány ugyanis világosan látta a Dráván túli mozgalmak és a magyarországi parasztmozgalmak közötti összefüggéseket, és éppen a mind bizonyosabban várható horvát támadással szembeni eredményes védekezés érdekében is elsőrendű fontosságot tulajdonított a leginkább veszélyeztetett megyékben a nyugalom fenntartásának. Az a megállapítás viszont, hogy figyelme egyre jobban a horvátországi események felé fordult, megint csak teljes mértékig megfelel a té7:í OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat. 5. szám. :

''V. Waldapfel I. 210. 73 Hudi 373. sk. Széli Józsefnek az üggyel kapcsolatos május 16-i jelentését Csányhoz 1. : OL Csány ir. Nem iktatott beadványok. 76 OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat. 24. szám. 77 Barta 26. sk.