Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
nyéknek. Erre feltehetően akkor is rákényszerül, ha személy szerint különösebb jelentőséget nem is tulajdonít ezeknek az eseményeknek. Láttuk, hogy május 5-i levelében Kund Vince milyen nyomatékosan hívta fel a figyelmét Jellacic tevékenységének valódi céljára. Több ízben említett május 11-i levelében Széli József arról is tájékoztatta biztostársát, hogy Vas megyében „az ilyr (így!) propagandának" „némi kis jelei" mutatkoznak: május 16-i levelében pedig a Vas megyei alispán már arról írt, hogy az „illir mozgalmak beköszöntöttek tótajkú lakosaink közé is". (Széli József itt a megye területén élő horvát nemzetiségű lakosságra gondolt.) A horvátországi fejleményekről és azok magyarországi vonatkozásairól azonban más forrásokból is kapott értesüléseket Csány. így április 28-án Major József ügyvéd Csáktornyáról írott levelében hívta fel a biztos figyelmét a Dráván túl történtekre, és arról is tájékoztatta, hogy „.Horvát bujtogatok járnak a Muraközben", akik a horvátajkú lakosság körében Muraköznek Magyarországtól való elszakítása érdekében fejtenek ki agitációt. 78 Május 11-én Major újra írt: a legfrissebb horvátországi eseményekről adott ekkor tájékoztatást, és a szükséges intézkedések megtételét is kérte Csánytól. 7 '* Ezeknek az intézkedéseknek a megtételéhez Csány a saját felelősségére hozzá is kezdett. Április végén egy felhívástervezetet vetett papírra, amelyben a várható támadás visszaverése érdekében fegyverfogásra szólította fel a hatáskörébe tartozó megyék lakosságát. 80 Ennek a felhívásnak a közreadására valószínűleg nem került sor, a rendelkezésre álló katonai erőt azonban minden erre vonatkozó felhatalmazás nélkül a Drávához vezényelte a Dráva-vonal szemmeltartása érdekében, majd május közepén Batthyány utasítására elrendelte, hogy a Horvátországba szánt fegyverszállítmányokat minden eszközzel fel kell tartóztatni. 81 Ezek mellett a rendelkezései mellett mind határozottabb formában igyekszik a kormány figyelmét ráterelni a problémára. 82 Május 14-én egy Csáktornyán írott levelében a belügyminisztert figyelmeztette Muraköz veszélyeztetett helyzetére, s az ellenséges agitáció megakadályozása érdekében kérte, hogy „statáriumi joggal" ruháztassék fel. 83 Május 30-án a miniszterelnöknek javasolta, hogy a kormány haladéktalanul neveztesse ki a nádort katonai főparancsnoknak, mert remélte, hogy ez „talán hatni fog a határőri katonaságra". 84 78 OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat 9. szám. 79 V. Waldapfel I. 233. sk. 80 A felhívás fogalmazványát 1.: OL Csány ir. Magánlevelek. I. sorozat 11. szám. 81 L. ehhez Csány május 17-i, Séllyey Lászlóhoz, a muraközi járás főszolgabírójához intézett rendeletét: ZML Séllyey László iratai, valamint Séllyey május 18-i jelentését Csányhoz: OL Csány ir. Megyék levelei. Zala megye. 19. szám. Vö.: Űrbán 1986/a 556. s-Ezekhez 1.: Barta 25 skk. L. még Széchenyi április 28-i naplóbejegyzését is: SzIÖM VII. 306. 83 Deák 85 sk. A kormány természetesen máshonnan is kapott jelzéseket a Drávántúl történtekről. Április 27-én a magyarbarát Antun Josipóvic turopolyai gróf, majd Zágráb megye főispánja tájékoztatta a belügyminisztert arról, hogy a báni hivatalába még be sem iktatott Jellacic milyen, a magyar kormánnyal szemben ellenséges intézkedéseket tett; majd május 27-én, miután állomáshelyéről kénytelen volt elmenekülni, Csáktornyáról írt Szemerének a Horvátországban történt legújabb fejleményekről. Jelentéseit 1.: OL Bm. Ein. 1848:160, 1848:197. 84 Erről 1.: Urbán 1986/a668.
