Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

5-én kelt levelében Kund Vince kaposi plébános is. Az országszerte zajló legkülönfélébb természetű mozgalmak között a jövőt természetesen szűkebb pátriájára is bizonytalannak látta, majd feltette a kérdést: „Mit mondasz Jellachich ki mondott szándokára, hogy a régi állapotra akar bennünket sodorni?" — Ezt Kund kifejezetten tragikusnak tartotta, s kívánságát fejezte ki: „Adná Isten, hogy Somogyunkat meg tudnánk a bajtól őrizni, hogy hivataloskodására ne volna szükségünk, azonban bajjal hiszem, mert a tegnap érkezett miniszteri rendelet, hogy a nemzet őrség tüstént öszve irassva [így!] bajjal fog egykedvűen fogadtatni, a mi embereink iszonyúan irtóznak a katonai névtől." Ezután egyéb dolgokról írt, majd azzal fejezte be levelét, hogy „adjon a Magyarok Istene áldást és békét".

07 Ez a befejezés, bármily szokványos is, az adott helyzetben reális félelmet fejezett ki, és ezt a későbbi események többé-kevésbé igazolták is. Augusztus elején a megye állandó bizottmánya arról értesítette Csányt, hogy a parasztok nemcsak a szerződéses és a részesföldek után járó szolgáltatások teljesítését kezdik megtagadni, de az úrbéri viszonyokkal semminemű kapcsolatban nem levő napszámos munkát sem hajlandók vállalni. A bizottmány tagjai teljesen tehetetlennek érezték magukat, mivel úgy látták, hogy az „éretlen tanácsadók s rosszakaratú bujtogatok által félrevezetett tömeg ellenében a törvény szigorával eljárni jelen körülmények között sem helyes, sem tanácsos".

08 Augusztus vége felé már határozottabb arculatot öltöttek a mozgalmak; elsőként ismét Nagybajomban elégedetlenkedett a parasztság,

69 majd Visontán és Rinyaújlakon tagadták meg volt jobbágyok az urasággal szemben még fennálló kötelezettségeik teljesítését.'

0 A parasztmozgalmakkal egyidejűleg a zsidóellenes megmozdulásokkal is foglalkoznia kellett Csány Lászlónak és Széli Józsefnek.

71 Láttuk, hogy a miniszteri bizottmány április 17-i leiratában határozott utasítást adott erre vonatkozóan a biztosoknak, s az erélyes fellépésre valóban nagy szükség volt ebben a vonatkozásban is. Április 10-én, majd 11-én Stettner Antal kőszegi főbíró jelentette a MOIB-nak, hogy a város lakói az ott élő zsidókkal szemben erőszakosan léptek fel, s beszámolt a mozgalom leszerelésére a városi hatóság részéről tett intézkedésekről is. A bizottmány április 14-i válaszában méltányolta ezeket az intézkedéseket, de felszólította a főbírót arra is, hogyha újabb attrocitások fordulnának elő, haladéktalanul értesítse az április 10-én kiküldött biztosokat. Ez meg is történt; április 29-én ugyanis Széli József azt jelentette a belügyminiszternek, hogy a kőszegi zsidók ellen hozott törvényellenes városi határozatokat érvénytelenítette, és a zsidók törvénybiztosította kereskedési jogait visszaállította.

72 (17 V. Waldapfel I. 217. skk. (;8 Ember 73.. sk. (ii,

Uo. 75. 7(! OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. 71 Az 1848 tavaszi zsidóellenes mozgalmakról általában és ezeknek a mozgalmaknak az okairól 1. egyebek mellett: Horváth III. 393. skk., 461. skk., Meszlényi 722. skk., Károlyi 135. 6. sz. jegyzet. KLÖM XI. 66., 684, sk., a Vas megyei hasonló megmozdulásokról viszonylag részletesen ír: Simon 106. sk., a Veszprém megyeiekről: Hudi 372. sk. 72 OL MOIB 1848:475, uo. Bm. Ált. ir. 1848:467. Vö.: Simon 107.