Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
vonal.". 59 Teljesen érthető Csillagh Lajos kétségbeesése is, aki szeptember 14-én arról tájékoztatta Csányt, hogy „a nép között közönségesen az az ál hír terjed, hogy az urak megbánván a robot elengedését, azért hívták bé az Illíreket és ezen okból nem támadtattak meg", így mivel szükségessé válhat, hogy „bármely nép lázadás esetében magunkat védelmezhessük", „ha lehet, rendes katonaság nélkül megyénket mégse hadgya". 60 Csillagh Lajos leveléből sugárzik a néppel szembeni mélységes bizalmatlanság és páni félelem, de jelez egy nagyon lényeges változást is: a zalai parasztok szeptember 14-én már nem álmaik megvalósítóját látják az országot megtámadó horvát seregben, és Jellacic katonáinál nem is kellett jobb agitátor, hogy a zalaiak számára is világos legyen: kikben is kell a kétségkívül sok vonatkozásban hiányos, de mégiscsak a jobb élet lehetőségét megteremtő márciusi vívmányok tényleges veszélyeztetőit keresniök. 61 A parasztok mozgalmai nemcsak Zalában, Somogyban is elhúzódtak 1848 nyarának végéig. A már többször idézett április 14-i és 15-i jelentéseikben — mint láttuk — Csány László és Széli József Somogyot is azok között a megyék között említették, ahol a volt jobbágyság nyugtalankodik. A megye alispánja április 13-án a MOIB-t, április 17-én pedig a miniszterelnököt tájékoztatta erről a tényről. 62 Ember Győző megállapítása szerint Somogyban a földigény, valamint a királyi kisebb haszonvételek megszerzésének vágya volt a mozgalom fő hajtóereje. Április végén Nagybajom, Csokonya, Komlosd, Űjnép, Hedrahely, Aracs, Dobsa és Jákó községekben az első birtokfoglalások meg is történtek. Ezeknek az eseményeknek a hatására terjesztette ki Szemere Bertalan Csány és Széli biztosi hatáskörét Somogy megyére is. 63 Ezeket a megmozdulásokat azonban a megyének már a biztosok közbelépése előtt sikerült elfojtania. 64 Május elején a lakocsai koronauradalom volt jobbágyai foglalták le a maguk számára az urasági réteket, 65 majd a királyi kisebb haszonvételek miatt keletkezett ellentét a volt földesurak és a parasztok között, 66 ezt követően azonban a mozgalmak apálya következett be Somogyban. A megyében levő viszonylagos nyugalomról számolt be Csánynak május ~ M Szeptember 3-án kelt levelét 1.: OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. L. még a kérdéshez: Varga 1953. 50., Barta 83. Csány itt arra utal, hogy — mint a későbbiekben szó lesz róla — a horvát—magyar határvonal szeptember első napjaiban gyakorlatilag védelem nélkül maradt; Jellacic támadására pedig minden percben számítani lehetett, ami — mint köztudott — szeptember 11-én be is következett. 60 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 36. szám. Vö. : Varga 1953. 267. sk., Barta 83. 61 L. ehhez a kérdéshez: Varga 1953. 268. skk., Barta 83. Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy a Csány László baráti köréhez tartozó, s őt a muraközi és a dunántúli eseményekről rendszeresen tájékoztató Gasparics Kilát ferences páter szeptember 24-én arról írt Csánynak, hogy a muraközi horvátok között is egyértelmű az ellenséges érzület Jellacic katonáival szemben. (Varga 1953. 98.). 62 Ember 72. 63 Uo. 73., Szőcs 24. Az április 28-án kelt kinevezőrendelet tisztázatát 1.: OL Csány ir. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 2. szám. 64 Ember 72. 65 Erről 1. feltehetően az uradalom egyik tisztviselőjének május 7-én kell, Csányhoz intézett jelentését: OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat. 26. szám. 06 Ember 73.
