Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

Április elején kezdődtek a parasztság megmozdulásai Sopron megyében is. Tóth Bálint alispán április 10-én, majd 11-én tájékoztatta a miniszteri bizottmányt arról, hogy Nagymarton mezőváros lakossága a sopron—németújhelyi vasúttársaság igazgatójának kilátásba helyezte: megakadályozzák a vasúti közlekedést, ha a társaság által történt kisajátításokkal keletkezett károkat az igazgatóság 48 óra leforgása alatt nem orvosolja.

2

' A megye állandó bizottmánya késedelem nélkül 150 főnyi katonaságot vezényelt Nagymartonba, a nagymartoniak azonban a katonákat is meghátrálásra kényszerítették. A megye vezetői ekkor a bécsi főhadparancsnoksághoz fordultak segítségért, s egyúttal a statárium életbeléptetésére szóló felhatalmazásért folyamodtak a MOIB-hoz.

28 A miniszteri bizottmány haladéktalanul intézkedett: Csányt és Szélit szólította fel a mozgalom leszerelésére, a megye vezetőit pedig értesítette, hogy a biztosok a szükséges katonai erővel is rendelkeznek.

29 Április 15-én a MOIB közölte a biztosokkal: kérésére a budai főhadparancsnokság utasította a pozsonyi hadosztályparancsnokot, hogy a Pozsonyban állomásozó vértesezred egy osztályát mielőbb irányítsa Sopron megyébe.

39 De a mind nagyobb létszámú fegyveres erő helyszínre vezénylése, valamint a rögtönbíráskodás életbeléptetésének kilátásba helyezése ellenére a mozgalmat végül is csak úgy sikerült leszerelni, hogy a vasúttársaság igazgatósága kötelezte magát arra, hogy a nagymartoniak követeléseit sürgősen és hiánytalanul teljesíteni fogja. Május elején Sopronban keletkezett nézeteltérés a város földművelésből élő lakosai és a magisztrátus között a város Schucht nevű rétjének használata miatt. Május 9-én a belügyminiszter Csányt kérte fel: ha a városi hatóság megkeresi ebben az ügyben „a törvény s igazság szellemében intézze el a fennforgó kérdést", Sopron város hatóságát pedig utasította, hogy a problémával forduljon Csányhoz.

31 Csány felkérése a város részéről megtörtént,

32 az ügy érdemi intézése azonban a május 22-én Sopron és Veszprém megyék, valamint Sopron és Ruszt szabad királyi városok kormánybiztosává kinevezett Hunkár Antal Veszprém megyei főispán feladata lett.

33 27 Tóth Báünt jelentéseit L: OL MOIB 1848:429., másolataikat 1.: uo. Csány ir. Megyék levelei Sopron megye 1. szám, 2. szám. Vö.: Ember 6. sk., Spira 1964. 173. sk. L. még: Meszlényi 735. 28 OL MOIB 1848:516. 29 Uo. 1848:429. 30 Erre egyébként elég hamar sor kerülhetett, mert Tóth Bálint már április 16-án arról értesítette Csányt, hogy a nyugtalanság Nagymartonban lecsillapodott, két nappal később pedig Széli Józsefet is tájékoztatta ugyanerről. Jelentéseit 1.: OL Csány ir. Megyék levelei. Sopron megye 3. szám, 4. szám. Vö. : Spira 1964. 174. 31 OL Bm. Rendőri 1848—1—49. 32 A városi tanács május 12-i levelét Csányhoz 1.: OL Csány ir. Magánlevelek. I. sorozat 4. szám. 33

Hunkár 366., Ember 8., Szőcs 25. skk. L. még: OL Csány ir. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 4. szám. Hunkár kiküldésévél egyidejűleg Csány Sopron és Veszprém megyék területére szóló biztosi felhatalmazása megszűnt; ez — mint látni fogjuk — összefüggésben volt azzal a ténnyel, hogy a horvátországi mozgalmak egyre fenyegetőbb formát öltöttek, s a magyar kormánynak a szükséges és lehetséges ellenintézkedéseket meg kellett tennie. Az említett felmentést egyébként már jó ideje Csány maga is szorgalmazta. L. még a fentiekhez: Cserny 132, Simon 109., Hudi 357.