Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

Veszprém ugyancsak azok közé a megyék közé tartozott, ahol a parasztság megmozdulásai viszonylag korán elkezdődtek. Különösen is fenyegető volt a helyzet Nagyhidegkúton, ahol a mozgalom azzal kezdődött, hogy a parasztok az uraság birkáit a közös legelőről lehajtották, majd felgyújtották az urasági birkaistállót is, és nem engedelmeskedtek a megyei bizottmány azon rendelkezésének sem, amely a mozgalom vezetőinek a megyeszékhelyen való azonnali megjelenést parancsolta meg. Valószínű, hogy Csány és Rosos István személyes megbeszélésén született a döntés arra vonatkozóan, hogy a nagyhidegkútiakat fegyveres erő felhasználásával szorítják engedelmességre. A katonaság bevetésének ebben az esetben is meglett a várt eredménye, s a megye a mozgalom vezetői ellen hamarosan bűnvádi eljárást is indított.

34 A nagyhidegkúti eseményekkel egyidőben indult meg Veszprém mezőváros lakosságának a püspökséggel és a káptalannal szembeni mozgalma, amely május 7-én nyílt felkelésbe torkollott. Kenessey Antal másodalispán a következő nap tájékoztatta Csányt és Szélit a történtekről, és azonnali fellépést sürgetett. A felkérésre Széli József intézkedett, aki — miként erről május 11-én Csányt értesítette — két századot indított Veszprémbe. A katonaság fellépése itt is a várt eredményt hozta: május 17-én Széli már arról számolhatott be a belügyminiszternek, hogy a zavargásokat sikerült lecsillapítani.

30 Elsősorban a legelőhasználattal volt kapcsolatos Zala megye parasztságának mozgolódása is, de az úrbéres viszonyból adódó szinte valamennyi probléma felmerült itt a tavaszi hónapok folyamán a földesurak és volt jobbágyaik között. Már említett április 13-i levelében Csillagh Lajos erről a következőket írta: a parasztok „többet a nyerteknél nem is követelhettek, mégis azon panaszra fakadnak, az urak úgyis eleget kínozták őket, az ő munkásságaik által vagyon urának több birtoka. ... Szóval az elégületlenség nem csekély aggodalmat szül", s erre az aggodalomra a Zala megyei birtokosoknak annál is inkább okuk volt, mert a megye területén — ahogy erről Gyika Jenő főszolgabíró számolt be az alispánnak — „bizonyos úriforma egyének" „hintókban ... mindenfelé járnak és a népet izgatják".

30 Hogy ezek a titokzatos „úriforma egyének" kik voltak, pontosan nem lehetett megállapítani, de Gyika azt feltételezte, hogy „Stájerből jövő bujtogatok" az illetők, s az sincs kizárva, hogy a magyarországi forradalommal a kezdet kezdetétől leszámolni hivatott Jellacic emisszáriusai is szép számmal előfordultak köztük. Hogy Gyika Jenő feltételezése mennyire megalapozott volt, azt a későbbiek során még látni fogjuk, s minden bizonnyal az ügynökök működésének is szerepe volt abban, hogy azt, ami Zalában 1848 áprilisában és májusában lezajlott, Ember 28. skk., Hudi 391., 409. A Veszprém megyei parasztmozgalmakról általában 1.: Cserny 129. skk. Ember 36. skk., Hudi 402. sk. Kenessey egy május 6-án kelt, Csányhoz és Szélihez intézett levelében már jelezte, hogy az események egyre fenyegetőbben alakulnak, és hogy a városban levő katonaság létszáma a várható zavargások megelőzésére nem elegendő. Ezt a levelét 1.: OL Csány ir. Megyék levelei. Veszprém megye 3. szám. Ember 54. sk. Vö. : Simonffy 60. skk. Gyika Jenő említett levelét 1.: OL Csány ir. Megyék levelei. Zala megye 2. szám. L. még a kérdéshez a 44. számú jtgyzetet is.