Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
szatartóztatni nem lehet, de kötelesség ennek, amennyire lehet, csendes irányt adni. Valamint a főváros példája, ha azt a nagyszerű lázadástól vissza lehet tartani, jótékonyan hat az egész honra, úgy ha itt ezt eszközleni nem lehetne, általános bajtól lehetne tartani Kárpátoktól Fiúméig". A maga szerepét és feladatát pedig így látta: „Én ugyan a nagy folyamatban csak egy parányi csepp vagyok, de minthogy egyes cseppek képezik a tengert is, kötelességemmé tétetett az itt maradás. Hisszük, reméljük a vihar elhárítását". 5 Március 15-én Deák Ferencet is tájékoztatta a történtekről, de Zala megye vezetőinek is haladéktalanul beszámolt — kétségkívül a buzdítás szándékával — a pesti eseményekről. 1 ' Horváth Vilmos táblabírónak, Zala megye későbbi másodispánjának, a népmozgalom kordában tartásának szükségességéről írt, 7 március 18-án pedig Csillag Lajos zalai másod-, majd hamarosan első alispánnak küldött levelében fejti ki: „Hála a Magyarok Istene után Klauzálnak, Nyárynak, hogy vérben nem gőzölög a Hon. Ha itt megkezdődik az erőszak, mészárlás gyakoroltatik az egész hazában." 8 Ám ugyanebben a levélben afölötti örömének is hangot ad, hogy „Deák követségével személyében leend megoldva Magyar honban azon nagy alkotmányos kérdés, követ és minister". S ugyaninnen tudunk arról is, hogy igen tevékenyen vett részt a pesti nemzetőrség szervezésében is. A maga szerepéről pedig itt szerényen, de öntudatosan így írt: „megengedte a sors, hogy igen parányi adagban ugyan, de nem voltam hazánk legfontosabb perczeiben haszontalan lény". A nemzetőrség szervezésében való részvétele mellett —, ahol katonai ismereteit kamatoztatta — azzal is segítségére sietett a forradalmi események irányítását kézbe vevő liberális politikusoknak, hogy pesti szállását ismételten rendelkezésükre bocsátotta megbeszéléseik céljára. Március 15-én, 28-án, 30-án és 31-én került sor többek között ilyen összejövetelekre 9 és amikor szükségessé vált, személyes fellépésével is igyekezett az indulatok esetleges elszabadulását megakadályozni. Ez március 30-án történt, amikor a késő esti órákban Pozsonyból megérkezett a tudósítás, hogy Bécs nem hajlandó beleegyezni a független magyar had- és pénzügyminisztériumok létrehozásába. A hír vétele után Nyáry Pállal, Pest megye alispánjával, Rottenbiller Lipóttal, Pest város helyettes polgármesterével és a városi közbátorságra ügyelő választmány elnökével, valamint Pulszky Ferenccel, a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tagjával haladéktalanul a városházához sietett, ahol már hatalmas tüntető tömeg gyűlt össze. Más szónokok mellett Csány is szót kért ekkor, és ő is igyekezett az udvar eljárása miatt felháborodott tömeget lecsillapítani. 10 Másnap a közrendre ügyelő választmány megbízásából ő is közreműködött annak a kiáltványnak a megszövegezésében, amelyben az egész országot felszólították a „szabadság védelmére", ám nyomatékosan hangsúlyozták a továbblépés érdekében a személy- és vagyonbiztonság tiszteletben tartásának szükségességét is. 11 5 Barta 23. sk. 6 Varga 1971. 112., Sdmonffy 69. 'Varga 1971. 91. 8 Degré—Kerecsényi 11. sk. Vö.: Varga 1971. 119. 9 Ezekre 1.: Varga 1971. «n, 276., 278., 282. 10 Uo. 278. sk. 11 Uo. 280. sk.
