Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
A minisztérium kérdésében az udvar — nem utolsó sorban a március 30— 31 -i pesti események hatására — meghátrált; a konfliktus közvetlen veszélye így pillanatnyilag elmúlt. Csány aggodalma azonban csak csillapodott, de megszűnni nem szűnt meg. Ebben feltehetően közrejátszott Vukovics Sebőnek, a Temes megyei ellenzék vezérének április 3-i levele is, amelyben Vukovics többek között a Délvidéken tapasztalható nyugtalanságról tájékoztatta, s szenvedélyes hangon kommentálta a független felelős magyar minisztériumról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eseményeket. „Visszalépnünk többé nem szabad, ha veszünk is — írta —. A kancelláriának tettleg meg kell szüntetni hazaáruló működését, az adót megtagadni kell a megyékben addig, míg NemzetiKormány tárába nem foly be." 12 Csány április 5-én arról tájékoztatja Batthyány Károlyt, hogy „A nyugalom csalóka volt, itt ingatag téren állunk, pedig a haza nyugalma jelen helyzetünkben egészen a főváros nyugalmától függ Aggodalommal telt kebellel néz mindenki a jövő elébe. Isten kezében vagyunk, óvjon meg bennünket csüggedés ellen a remény." 13 A liberális nemesi politikusok félelme akár a forradalom „tisztaságát", akár az ő célkitűzéseiket veszélyeztető mozgalmaktól, egyáltalán nem volt megalapozatlan a fővároson kívül sem; igen hamar kezdetüket vették ugyanis egyfelől — főként az ország nyugati szélén fekvő szabad királyi városokban, de más helységekben is — a zsidók elleni attrocitások, másfelől a jobbágyfelszabadítás eredményeivel elégedetlen, illetve az engedmények jellegét és mértékét lényegében nem is ismerő parasztok megmozdulásai. Ezekről az eseményekről az ország számos törvényhatóságából érkeztek jelentések a március 23-án megalakított, a rend és a nyugalom fenntartásával az egész ország területére felhatalmazott Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz. Április 8-án Széli József Vas megyei alispán jelentette, hogy Szombathelyen, valamint a megye több más községében is a lakosság erőszakoskodik a zsidókkal, és sürgős intézkedést kért a bizottmánytól. 14 A MOIB (amelynek ülésein több alkalommal mint meghívott, Csány is részt vett) április 10-én Széli Józsefet és Csány Lászlót „teljes hatalommal" felruházott „képviselőnek" nevezte ki „a törvényes szabadságot és rendet . .. fenntartani és megerősíteni", s működési területükül elsősorban Vas megyét, szükség esetén azonban Zala, Veszprém és Sopron megyéket, továbbá Sopron, Kőszeg és Ruszt szabad királyi városokat jelölte ki. Az érintett törvényhatóságokat a bizottmány haladéktalanul tájékoztatta Csányék kinevezéséről, és felszólította őket a biztosoknak való feltétlen engedelmességre is. 15 Csány a megbízólevelet személyesen vette át, majd késedelem nélkül elutazott a fővárosból. Űtközben Veszprém megye első alispánjával, Rosos Istvánnal, szóban értekezett a megyében kialakult helyzetről és a tennivalókról, 10 s valószínűleg még nem érkezett meg állomáshelyére, amikor kézhez 12 OL Csány család ir. Vö. : Varga 1971. 284. 104. sz. jegyzet. 13 Barta 24. 14 OL MOIB 1848:265., uo. Csány ir. Megyék levelei. Vas megye 1. szám. Csánynak a MOIB ülésein való részvételére 1.: Barta 24. 13 L. az előző jegyzetben említett levéltári forrásokat. L. még: Meszlényi 717., Barta 24., Aradi 5. sk., Szőcs 21., Simon 106. sk. 10 Ember 29.