Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

SZÖCS SEBESTYÉN: CSÁNY LÁSZLÓ KORMÁNYBIZTOSI TEVÉKENYSÉGE 1848 ÁPRILISTÓL SZEPTEMBER VÉGÉIG Parasztmegmozdulások és zsidóellenes mozgalmak Nyugat- és Dél-Dunántúlon 1848 tavaszán és nyarán. Csány László és Széli József április 10-i biztosi megbízatása. Csány Lászlónak, a forradalom és szabadságharc egyik legrokonszenvesebb és talán legsokoldalúbb tevékenységet kifejtő szereplőjének hivatalos ténykedése 1848 április 10-én kezdődött, de résztvevője volt már február—márciusban a politikai eseményeknek, mégpedig az események egyik központjában: Pesten.

1 Barátainak tudósításai révén távolról is figyelemmel kísérhette a pozsonyi országgyűlés tárgyalásait, így például március 3-án Tolnay Károly, Zala megye egyik deputátusa tájékoztatta a diéta legfontosabb eseményeiről.

2 Csány 1848 februárjában és márciusában azért tartózkodott a fővárosban, hogy birtokeladás útján pénzt szerezzen, illetve kölcsönöket hajtson fel saját maga és néhány megbízója — elsősorban a Schmidegg család — számára,

3 eközben gyakran vett részt a legkülönfélébb politikai rendezvényeken. Március 4-én például az Ellenzéki Kör választmányának ülésén szólalt fel. A Kossuth által beterjesztett március 3-i felirattervezetről folyt itt a vita, s Csány is annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezetben kifejtett politikai programon már túlhaladtak az események.

4 Az igazán radikális megoldásoktól azonban ő is óvakodott, ezzel magyarázható, hogy a március 15-i események hatására megváltoztatta hazautazási szándékát: Pesten maradt, s a Pest városi közbátorságra ügyelő választmánynak is tagja lett. A március 15-én lezajlott forradalommal kapcsolatos álláspontját igen egyértelműen fogalmazta meg egy még aznap kelt, s Batthyány Károly grófhoz intézett levelében. Világosan látta, hogy „a körülmények sebes fejlődését viszX

V. Waldapfel szerint (I. 76. skk.) Csány ekkor Pozsonyban tartózkodott. Ez azonban tévedés, mert Széchenyi febr. 21-én kelt levelében nem őt, hanem Csúzy Pált és Csányi Dániel mérnököt említi, csupán a közlő olvashatta félre. 2 OL Csány család ir. Vö. : Varga 1971. 18. 4. számú jegyzet, 27. sk. 4. számú jegyzet. 3 Barta 6., 23. (Itt szeretném megjegyezni, hogy miután Barta István kandidátusi értekezése a Századokban megjelent Kossuth és Csányi c. tanulmányánál részletesebben dolgozza fel Csány László tevékenységét, indokolt, hogy erre a munkájára hivatkozzam; még akkor is, ha a kéziratos tanulmány a széles olvasóközönség számára nehezebben hozzáférhető a Századokban közölt változatnál.) 4 Varga 1971. 79.