Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
amelyekre a megyének szüksége van, már eddig is belföldről szerezték be, és így van ez jelenleg is, e kérdés további intézkedést nem kíván. 210 A március 3-i közgyűlésen valóra váltotta a liberális tábor az elmúlt év novemberében tett ígéretét is: Deák és Csány példája nyomán 300-an írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben az aláírók kötelezték magukat, hogy önkéntesen részt vállalnak a megyei háziadó terheiben, és készek az országos terhek vállalására is. 211 A március 3-án megvitatott kormányrendeletre célozva írta Csány Kossuthnak 1845. március 10-én Kanizsán kelt levelében: „A kormánynak lépéseit Védegyletünk irányában komoly idők előjelének tartom, egy változékony, meg állapított rendszert soha nem követő kormánytul a gyanúsítások hevében jót várni nem lehet. Azonban mint mondani szokták, a rossznak is van jó oldala. Én megvallom, ha parányiságomat tanácsadásra méltatnák, minden bizonnyal inkább erőszakot, mint közömbösséget tanácsolnék a kormánynak, mert az utóbbi esetben félő, hogy szalmatűzünk előbb elalszik, mintsem hogy melege valamit hasznunkra megérlelt volna, ellenben az ingerlést úgy tekintem, mint a tűznek folytonos élesztését, és ez tartósságot biztosít. Nézetem helyességét nem vitatom, az ilyen kisvárosi politicusok — gyakran tévednek. Áldja meg az Isten Önt egészséggel, erre most a honnak legnagyobb szüksége van — betegség vagy visszalépés Önnek részéről halálosan sújtaná a gyenge kezdetet. Én Önnek intéséhez képest ébresztek, élesztek kit kit a kitűrésre, vajha a szép, a nagy terv sikerülne, bizon bizon mondom, nem tudom, vajon a magyar hon e, avagy fejedelmünk utódi tartozzanak egykor ön emlékének nagyobb hálával? Bocsánat a terjedékeny iratért — tegnapelőtt jöttem Egerszegről, Ferkó egészséges. Én egy takarékpénztárt alakítok, most ő annak szabályai átvizsgálásával vesződik." 212 Csány természetesen Kanizsán kívánt takarékpénztárat alapítani, míg 1845. januárjában Séllyey Elek (mint részvényes) azt indítványozta az 1844 nyarán alakult kőszegi takarékpénztár választmányi gyűlésén, hogy ők létesítsenek zalai ügynökséget Zalaegerszegen, Mayer Jakab kereskedőnél. Tervének támogatására éppen akkor kérte meg Csányt, amikor az már a kanizsai alapszabályok kidolgozásával vesződött. 213 Csány, mondván, hogy ne konkuráljon egymással Zalában a két fiatal takarékpénztár, lebeszélte Séllyeyt tervéről, és a kőszegi alapszabályokat kérte tőle. „A Kőszegi Takarékpénztár Alap — és rendszabályai"-t Séllyey március 15-i levelének mellékleteként kapta kézbe, így az még hatással lehetett a kanizsai alapszabályok kidolgozására. 21 ' 1 210 ZML Kgy. jkv. 1845:508. 211 ZML Kgy. jkv. 1845:530—531.; OL A 105. Inf. prot. 1845. március 21-á ülés.; Pesti Hírlap 1845. március 9. (437. sz.) (vezércikk helyén közli az adózók névsorát), március 20. (440. sz.) 183. o.; Ferenczi I. köt. 429—431. o.; ZML Séllyey cs. lt. Nagy Dániel Séllyey Eleknek. Zalaegerszeg, 1845. március 7.; Szabad 262—263. o. -'-OL H. 103. 21. cs. Cs. L. Kossuthnak Kanizsa, 1845. márc. 10. vö: Barta 601. p. ,3 OL H 103. 21. cs. Séllyey Elek Csány Lászlónak. Kőszeg, 1845. január 28. 214 OL H 103. 21. cs. Séllyey Elek Csány Lászlónak. Söjtör, 1845. március 15. mellékelve a kőszegi rendszabályok.
