Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
„A Kanizsai Takarék pénztár egyesület" részvényesei első gyűlésüket 1845. május 1-én, a kanizsai városi tanács termében tartották. (Ekkor még csak ideiglenes választmányt tudtak kinevezni, mivel alapszabályaikat nem erősítette meg a helytartótanács.) 1845. augusztus 2-án „hivatalosan" is megalakult a takarékpénztár: miután 300 részvényre 15 000 forint alaptőkét fizettek be a tagok, a jóváhagyott alapszabályokat felolvasták, és a társaság magát megalakítottnak nyilvánította. Az igazgató választmány 36 tagja között helyet kapott a liberális ellenzék több helyi vezére, így Deák Ferenc, Csány László, gróf Batthyány Károly, Skublits László, és nagy számban képviseltették magukat a környék zsidó kereskedői, gyárosai is. Csány egyébként — miután egész életében írtózott a hivatalviseléstől — az alapítás után visszavonult: már az 1845. december 22-én sorra kerülő, következő gyűlésen bejelentette lemondását. 21 "' Lemondott volna Csány a kanizsai védegylet elnökségéről is, de a tagság újból megválasztotta. Ez derül ki a kanizsai osztály alelnökének, Chernél Ignácnak leveléből: „A védegyleti gyűlés és tisztújítás f(olyó december) hó 21-én megtörtént. Egyes akarat és lelkesedés Kedves Uram Bátyámat az elnöki székben megtartá, mindenki meg lévén győződve, hogy egyletünk csak úgy tarthatja meg előbbi egyébb vidékeket megelőzött állását, ha Kedves Uram Bátyám az élen marad. így tehát a kívánt lemondás nem fogadtatott el, mert ha hivataloknál áll is kedves Uram Bátyám azon nézete, mi szerint azt sokáig folytatni ne kellessen, az ilyen hivatalnak nem is nevezhető közcélú intézkedéseknél a zászlót elől vinni, s példájával az egészre hatni, szoros hazafi kötelesség, kivált annyira gyanúsított, és egyre sárral hajgált védegyletünknél, mely azonban még is fennáll tiszta egyszerű, de hatályos valóságában." 210 Csány végül is a helyén maradt. Neki címezte Kossuth az 1846. április 4-én kelt, ,,Az Országos védegylet Nagy Kanizsa vidéki osztálya elnökének" szóló, az Iparműtár pártolását kérő levelét: „Zala megyében az Országos Védegyesületnek legtöbb osztálya van ; de többekkel ezek közül oly nehéz a közlekedés, hogy hozzájok külön-külön Iparműtári jegyeket nem expediálhattuk. (...) A Tekintetes urnák, mint a Nagy Kanizsai osztály elnökének, mind ezen helyzeténél, mind a megyébeni tekintélyes állásánál fogva kétségtelenül sikerülend Iparműtárunknak életbe hozására N(eme)s Zala megyében azon részvétet felkölteni, melynek reményére alapítók intézetünket, a hazai műipar forgalmának már nem csak hatályos, de valósággal nélkülözhetetlen eszközlőjét. Esedezem annak okáért Tekintetes osztály elnök urnák, méltóztassék a N(agy) Kanizsai osztály részéről magát a Zala megye alsóbb vidékein védegyleti osztályokkal érintkezésbe tenni." 217 215 ZML. A Nagykanizsai Takarékpénztár RT iratai. „Kanizsai Takarékpénztári társaság nagygyűlésének jegyzökönyve" 1845. május 1-től.; Tripammer Gyula: Adatok a Nagy-Kanizsai Takarékpénztár Részvény-Társaság ötvenéves fennállásának történetéből. Nagy-Kanizsa, 1895. 3—5. o.; Hetilap. 1845. augusztus 19. 650. hasáb; Bátorfi II. köt. 130—131. o. 216 OL H. 103. 21. cs. Chernél Ignác Csány Lászlónak. Kanizsa, 1845. december 23. 217 OL H 103. 21. cs. Kossuth Lajos Csány Lászlónak. Pest, 1846. április 4. (Hasonló tartalmú körlevelet közölt Kosáry 116—118. o.)
