Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

adandó pótutasítás tárgyalására is. Deák hiába próbálta meggyőzni a „nyers tömeget", az lehurrogta őt, s az utasítást ismét „nem adózunk"-ra változtat­ta. 19 '' A megye november 4-i közgyűlése azonban, amelyen csak az intelligen­cia volt jelen, e végzést megsemmisítette, és visszaállította az adózás elvét. 197 Ezen a megyegyűlésen jelentette ki Deák: „tegyen bár az ellenfél kortes-erő­vel bármit a haladás elvei ellen, mi azt a legközelebbi gyűlésen, melyre ők korteseket nem hoznak, meg fogjuk változtatni!" A terv „Forintos embereire leverőleg hatott, a haladás emberei pedig új lelkesedésre lobbantak. Horváth, Csány, és többen, kik eddig a közgyűlésektől magokat elvonták, ismét meg­ígérték, hogy bejárnak ezentúl a gyűlésekbe, s meleg részt vesznek minden­ben." 198 IX. A kanizsai védegylet A liberális mozgalom zalai újjáéledéséhez nagymértékben hozzájárult az 1844. októberében Pozsonyban megalakuló „Országos Védegylet". Deákot tá­vollétében választották be ennek vezetőségébe, a zalai szervezkedést is ő kezdte meg. 1842. november 21-én befejezett hosszú levelében többek között ilyen irányú terveiről is beszámolt Kossuthnak: „Mayer Jakab és Fischer egerszegi kereskedők Pestre mennek, hogy magyar gyárműveket s portékát szerezzenek, melyekkel a védegylet zalai tagjait elláthassák; én őket hozzád utasítottam, s e levelemet is ők adják kezedre: adj nekik, kérlek tanácsot és utasítást. Még mi itt aláírásokat nem tétethettünk, mert íveink nincsenek, ha íveket kapunk, elkezdjük még leginkább a követ jelentési gyűlés alkalmával. Tegyünk-e a gyűlésen is valamit e dologban, vagy csak úgy vigyük azt, mint egyes polgárok egyesületét, hogy így ne lehessen oly könnyen beleavatkozni? Mindeniknek van jó és rossz oldala; mit tanácsolsz?" 199 1844 novemberében visszatért a liberális tábor élére Zalabéri Horváth Já­nos, és november 26-án ifj. Csúzy Pál vezetésével mintegy ötven fős küldött­ség kereste fel kanizsai szállásán, a „Zöldfa" vendégfogadóban az eddig visz­szavonultan élő Csányt is. Csúzy lelkes, szép beszédében szólította fel Csányt a visszatérésre: „jövénk, s hozzád jövénk, ki tiszteletünket minden részben él­ted egész folyama alatt gyakorolt tiszta tetteiddel kivívád, ki a harc mezején rendíthetetlen bátorsággal kardod élével, a polgári pályán szintazon bátorság­gal, hazafiúi buzgósággal, minden hiú jutalmat és előléptetéseket megvetve, vagyonod egy részének, s erődnek feláldozásával, soha még csak kétségbe sem vehető állhatatossággal és becsületességgel, emberszeretettel, s ritka tudomá­nyú, olvasottságú és tapasztalt férfiúi eszednek élével annyi ezer jókat követ­tél el, melyekkel szíveinket megnyered, és bámulásunkat magadra függeszted, kiben minden polgár, mindennemű józan szabadságnak lángoló barátját tisz­telheti s tiszteli. Egy századnegyed előtt, midőn a harc teréről kies Zalánk 196 ZML Kgy. jkv. 1844:3198.; Pesti Hírlap 1844. október 3. (392. sz.) 678—679. o.; okbóber 10. (394. sz.) 697. o. 197 ZML Kgy. jkv. 1844:3320.; Pesti Hírlap 1844. december 1. (409. sz.) 820—821. o. m Váczy 143. o. (Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak. Kehida, 1844. november 27.) 199 OL R 90. Kossuth Lajos iratainak időrendi része I. 4. cs. Deák Ferenc Kossuth Lajosnak. Kehida, 1844. november 2—21.; vö: Váczy 133. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom