Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

polgári statusa között megjelénél, Zalában az akkori néhány zsarnokok igaz­talan uralkodását megtöréd, mit kíván a becsület ösvénye, s a hon java, szó­val és tettel kimutatád, a parázsban szunnyadóit szikrát lángba borítád, irányt adál Zala új és kitűnő epochájának, melyben nagy időig tündökölt. (...) Most az ármány ellen előre gondoskodók, s hazánk iránti kötelességünk­ről aggódok, társaságunkba, hogy sikerrel munkálkodhassunk, megké­rünk nagy férfiú! Jöjj, légy vezérünk! Te vagy az, ki semminemű tudomá­nyos ész által nem szerezhető természettől bírt ritka tapintattal kormányozni, és sikerrel szent céljaink kivívásában eszközleni képes vagy!" Csány szeré­nyen megköszönte a megtiszteltetést, és ígéretet tett rá, hogy amennyire egész­sége engedi, részt vesz ezután a köztanácskozásokon, de nem mint vezér, ha­nem mint egyszerű ,,közpolgár". Az ünnepség a „Korona" fogadóban folyta­tódott, majd Csány szállása előtt az utcán ért véget, ahol fáklyás tömeg adott szerenádot. December 2-án fényes, mintegy 200 személyes vacsorát adott a zalaeger­szegi megyeház nagytermében az újjáéledő liberális párt; együtt volt ismét Deák, Csány és Horváth. A vacsora után a kaszinóban egy rögtönzött bált ren­deztek, melyen a liberális párt asszonyai „honi" ruhákban (a sümegi Rarna­zetter-mühelyben készült kék kartonruhákban) jelentek meg. 200 Csány és töb­bek kívánságára a jelenlévők „pártkülönbség nélkül" aláírták a következő kis „programot" : „A békés átalakulást, melynek ösvényére fellépett már hazánknak összes törvényhozása, s melynek célja nemzetiségünk telly es megóvása mellett a kor­nak és igazságnak kivánatihoz képest kifejteni polgári alkotmányunkat, és azt szélesebb, s éppen biztosabb alapra állítani, — pártolni fogjuk, és elősegíteni minden hatalmunkban álló törvényszerű, és becsületes eszközökkel. Tömérdek köz szükségeinkhez képest csak kezdetén vagyunk még ezen ösvénynek, szá­mosok és súlyosok azon akadályok, melyek minden lépést nehezítnek, hosszú még az út; de komoly megfontolással párosult buzgóság, csüggedést nem isme­rő kitűrés, egykor bizonyosan célhoz vezetnek; azon szent és tiszta célhoz, me­lyet nem óhajtani semmi magyarnak nem szabad, nem lehet. A teendők sorát gyakran idő és körülmények határozzák meg, de hogy a teendők közt jelenleg már első és legfontosabb az állandó és közös teherviselés, mind beligazgatási rendes költségeinkre, mind hazánk anyagi felvirágzását elősegítő egyéb fizetésekre nézve, azt ingatlan meggyőződéssel hisszük, és vall­juk, — kezünket és becsületszavunkat adjuk tehát egymásnak, hogy a tör­vénynek és a becsületnek, igazságnak, és méltányosságnak korláti között meg­teendünk mindent e megyében, ami célszerű leend polgártársaink kebelében hasonló meggyőződést ébreszteni, s őket arra bírni, hogy a törvényhozás út­ján mind a most említett állandó, és közös teherviselést, mind pedig más oly intézkedéseket, mik hazánk felvirágzását, s nemzetiségünk megóvása mellett Pesti Hírlap 1844. december 12. (412. sz.) 845. o.; Eisen 18—19. o.; Honderű 1844. 422. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom