Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
szeptember 3-án még csak mint tervről tudott: Csány minden vagyonát átadta az unokaöccsének, és elköltözött a megyéből. Áruba bocsátotta birtokát, és költözni készült Zalabéri Horváth János is. A vezérek nélkül maradt liberális tábor jó egy évre széthullott. 189 Csány csak több hónapnyi távollét után, 1844. május 17-én jelent meg a megyegyűlésen, ahol a liberális párt békét hirdetett. Felszólalt ő is a békéltető tanácskozáson, melyre az ellenfél vezetői számos kortes kíséretében jelentek meg: ,.Örömét jelentvén ki, érzeményének őszinte s nyílt kifejezésével kéri az ellenfél főnökeit a kibékülésre, s ő is alispánunknak megmaradásától feltételezé a megye jövendő csendességét, s azért az ellenfeleket őszinte nyilatkozásra híva fel." A konzervatívok jelenlévő vezetői békülékenyen nyilatkoztak, és kezet is adtak rá a liberális vezetőknek, 190 ígéretüket azonban nem sokáig tartották meg. Vérszemet kapván a liberálisok engedékenysége miatt, megyeszerte saját győzelmüket kürtölték, s felrúgva a korábbi megállapodást, a liberálisokkal rokonszervező, Csány által is támogatott Kerkápoly helyett Csillag Lajost akarták első alispánnak jelölni. 191 Látva a konzervatívok hitszegését, hívták Csányt is hívei, álljon a párt élére, korteskedjenek ők is, 19- azonban „Csánynak, Horváthnak sem pénzök, sem kedvök nem volt a tisztválasztásba az akkori körülmények között tettlegesen befolyni, s magukat ismét egészen vissza vonták." 193 Nem így a kormány, amely felbuzdulva az előző évi terv sikerén, ismét beavatkozást tervezett Zalában. Az államkonferencián terjesztette be a magyar kancellár Zaláról az alábbi jelentést: „Most 1000 forintról van szó, és legközelebb ugyan annyi kell mindegyik generalcongregatio számára, amelyeket még a restauratio előtt tartanak. Végül pedig bizonyos támogatásra lesz szükség a tisztújításkor, aminek összegét most még nem lehet megszabni. A föntemlített összegek a legtitkosabb módon használtatnak föl, úgy, hogy a kormányok minden compromittálása megakadályoztassék." 1 "' 1 Az 1844. június 10-én tartott tisztújításra így végül is mintegy 1500 — zömében konzervatív párti — kisnemes jelenlétében került sor. Miután a Csány által korábban támogatott főszolgabírók többsége lemondott, és szinte az egész liberális párt kivonult a hivatalokból, a két alispánt megtartva a többi hivatalt saját embereikkel töltötték meg a konzervatívok. 19 "' A győztes párt több száz kortest hívott be szeptember 26-án, a követnek 189 Váczy 102—103. o.; Kónyi II. köt. 43. o. Csány a következő években Zalabéri Horváth Jánossal tartotta fenn a legmélyebb barátságot. Horváth egészen 1848. tavaszáig rezignáltán és keserűen bár, de aktívan részt vett Zala közügyeiben. Levelei Csányhoz: OL H 103. 21. cs. Zalabér, 1843. nov. 20.; 1846. jan. Í8. 190 Pesti Hírlap 1844. május 30. (356. sz.) 367—368. o. ""Világ 1843. december 2. (96. sz.) 748. o.; OL H 103. 21. cs. Nóvák Ferenc Csány Lászlónak Egerszeg, 1844. június 9. m OL H 103. 21. cs. Szabó János Csány Lászlónak. Zalaegerszeg, 1844. május 7., Zalamindszent 1844. jún. 11. Jellemző egyébként a konzervatívok mesterkedéseire, hogy még Csány leghívebb barátját is megpróbálták elcsábítani (már 1843-ban) „Rumy engem a Bucsui vásárban elfogott — írta Csánynak — és Lövői főbírósággal megtisztelt. Megköszöntem a degradációt, mert már másodalispánsággal is meg valék kínálva. (Sz. J. Cs. L.-hoz. Horváthi 1843. július 3.) 193 Váczy 142. o. (Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak. Kehidán, 1844. november 27. ) m Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla. Bp., 1921. 76. o. 195 ZML Kgy. jkv. 1844:1858.; Pesti Hírlap 1844. június 23. (363. sz.) 431. o.; július 28. (373. sz.) 516—517 o.
