Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

után Horvátországgal — már csak a fekvése miatt is — az ellenzéki magyar vármegyék közül közvetlenül egyedül Zala érintkezett, ide jutottak el leghamarabb az ottani események hírei is. A magyarellenes megmozdulások hírein felháborodott Csány szót kért a megye 1842. január 10-i közgyűlésén. Horvátországban — mondta •— „az újabb időkben egy úgy nevezett illyir-párt keletkezett, mely nem is a horvát, hanem az illyr nemzetiség pártolásának ürügye alatt a fejlődő magyar nemzetiség ellen a legmegátalkodottabb gyűlölséggel viseltetik, az a magyar nemzetiség s nemzet ellen gúny s bosszantó dalokat készítve, azokat nem csak magános köreiben, hanem köz helyen is énekli, sőt — miután egyik legsértőbb daljai közül zenére alkalmaztatott, s ezen zenét előbb Zágrábban tanyázó egyik olasz ezrednek hangászkara közhelyeken nyilván játszotta (...)• A rosz még roszabbá alakult; ugyanis múlt évi szeptember 14-én egy bizonyos Kollár nevű pesti evangélikus lelkész Zágrábban megjelenvén, ennek tiszteletére az illyrpárt egy ünnepélyes lakomát adott. A napnak nagyságábul még csak az illyrek kedvenc dala a magyar elleni gúny-dal hibázott. (...) Sikerült az illyr pártnak végre az ezredest arra bírni, hogy ez gyáván feledve kötelességét, mellyel ezrede nemzete eránt tartozott, ezrede hangász karát a sétatérre, s így a legnyilvánosabb helyre kirendelte, s ott annak a sokszor felhozott ingerlő le alacsonyíttó gúny-dalnak el zengését megparancsolván, nem pirult nemzetünk lealacsonyíttására kebelünkből ki szakadt nemzettársainkat eszközül használni;" Felszólította Csány a megyei rendeket, „hogy a nemzetiséget ily alacsony módon sértő s oly kevés lovagi jellemmel bíró ezredesnek e megalacsonyíttó, s a nemzetet bosszantó tettéért méltó s illendő elégtételt követeljenek."

124 Csány indítványára a megye feliratban fordult az uralkodóhoz, kérte a vétkes ezredes elmozdítását és felújította egyszersmind régi követelését, hogy „magyar ezredek élére magyar tiszteket" állítsanak.

125 Miután Zala körlevélben szólította fel az ország törvényhatóságait kérésének támogatására, 38 megye fogadott el Zalához hasonló határozatot.

126 Zala március 3-i kisgyűlése arról hozott határozatot, hogy tiltakozó körlevelét a horvátországi vármegyéknek is megküldi.

127 1842. májusának végén véres tisztújítás zajlott le Zágráb megyében: az „illyr" nacionalisták felfegyverkezve jelentek meg a tisztújításon, kiverték onnan a magyarbarát pártot, és saját híveiket tették meg tisztviselőknek.

128 Noha a hír Zalába is gyorsan eljutott, viszonylag későn, az augusztus 8-án kezdődött közgyűlésen vették csak tárgyalás alá az ügyet. Miután a rendek közkívánatra felolvasták a Zágráb megyei túrmezei nemesek körlevelét, (és több ez ügyről tájékoztató magánlevelet),

139 ismét Csány László kért szót. Figyel124

ZML. Kgy. jkv. 1842:126.; Miskolczy Gyula: A horvát kérdés. Bp., 1927. I. köt. 601—602. o. Eisen 12—13 o. 125 ZML. Kgy. ir. 1842:126. (fogalmazvány), Nyomtatott példánya: ZML. Zalavári apátság házi levéltára (XII. 2.) Loc. 8. Fasc. 2.; Pesti Hírlap 1842. január 23. (111. sz.) 54. o., Barta 603. o. 126 Arató II. köt. 95. o., Varga 1982. 84. o. 127 ZML. Kgy. jikv. 1842:609. 128 Varga 1982. 86. o. 129 ZML. Kgy. jkv. 1842:2143—2145.