Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

meztette a rendeket, hogy a nemzetet fenyegető veszély (az előzményeket is figyelembe véve) „kiszámolt terv szüleménye, mely szerint a hazánkat csaknem egészen környező népek egyesítendők, mely szerint e párt már Horvátország határait meghaladva, Magyarhonunkban is fondorkodni kezdett, s itten a panszlavizmussali célra nézve egyesülés után törekedve, a magyarra gúnyos átokul szállott visszavonást s egyenetlenséget előidézni, s így romlásunkon egy új illyr nemzetet teremteni szándékozik." Ennek alátámasztására említette Csány, azon hamis vádakat, melyek „a külföldi, s az úgynevezett illyr hírlapban is a magyarok ellen folyvást szóratnak, úgyszinte a haza tótajkú lakosinak s a horvát társaknak is azzali izgatását, mintha a magyarok nyelvöknek diplomatiai polcra emelésével minden nem-magyar ajkú lakosokat kényszerítő erőszakkal tenni közelednének." Ide sorolta Csány a „Prágában kelt, s hazánk tótajkú lakosi közt szétszórt röpiratot," ide egy prágai táncvigalom alkalmával gyűjtött, s Pozsonyban egy tót tanoda felállítására küldött pénzösszeget is, ide továbbá némely tót ajkú evang. lelkészeknek ő felségéhez intézett ismeretes folyamodását, de leginkább az illyr hírlapok által is megemlített azon felszólítást, melyben honunk tótajkú lakosai, hanem a többi örökös tartományokban elszórva létezők, sőt idegen hatalom alattiak is, a magyar nemzetre veszélyes célzatot világos szavakkal tudató egyesülésre hivatnak föl." Ezután Csány bemutatta az illyr mozgalom tárgyi bizonyítékait: több „illyr nyelven készült, s a magyar nemzet elleni ingerlésre dr. Gaj, az illyrizmus apostola által kiadott gúnydalt, az illir-párt jelvényeit, a „csillag s félhold alakú jelt", amely egyformán megtalálható a párt zászlóján és kiadványain. Az eddigi sérelmeket és bizonyítékokat összegezve Csány hangot adott annak a véleményének, hogy „e folyam rohanó sebességének okát a Törökbirodalom megrendülése után kétségkívül idegen befolyás alatti szláv származású népeknek igen fontos újraalakításában véli rejleni, s hiszi, hogy ennek meggátlása a felséges ausztriai háznak legnagyobb érdekében áll." Csány javasolta, hogy a megye feliratban kérje meg az uralkodót, hogy „a nemzetet és királyi széket veszélyeztető illyrség s pánszlávizmus terjedését fejedelmi hatalmával" akadályozza meg, az izgatókat pedig vonja felelősségre.

130 Az indítvány nyomán, miután azt többen (köztük Deák is) támogatták, feliratot intézett Zala az uralkodóhoz, melyben a Csány által felvetett követeléseken túl bejelentette ,hogy a törvénytelen restauráció miatt megszakítja kapcsolatait Zágráb megyével. Határozat született arról is, hogy a soron következő országgyűlésre adandó követutasításban követelni fogja a megye a horvát papok által befolyásolt muraközi járásnak leválasztását a zágrábi püspökségről.

131 Miután 1842 nyarának végén újabb aggasztó hírek érkeztek (részben közvetlenül, részben közvetve) Zágráb megyéből,

132 szeptember közepén rendkívüli közgyűlést hívtak össze Zalában.

133 A pánszláv agitáció a 1:10 Pesti Hírlap 1842. augusztus 28., (173. sz.) 610. o.; Eisen 13. o. ZML. Kgy. ir. 1842:2144—2145.; Világ 1842. augusztus 24. (68. sz.) 555. o., augusztus 27. (69. sz.) 563. o., Varga 1982. 86. o. 132 OL. H. 103. 21. cs. Szabó Miklós Csány Lászlónak. Körmend, 1842. augusztus 4.. Ruszék Ignác varasdi főügyész Csány Lászlónak, Várasd, 1842. augusztus 12.; ZML. Séllyey es. lt. Hochseifer zágrábi kanonok levelei Séllyey Elekhez. l:1:i

ZML. Kgy. jkv. 1842:2876.