Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében

Elkészült hát a nagy mű, Csány László szobra. A következő években maradék költségeit is kifizették, s a város lassan körülölelte. A „nagy vértanú" élete és munkássága azonban kikerült az érdeklődés homlokteréből. Üj szenzációk jöttek: világháború, újjáépítés, osztályharc. Néhány évtized múlva azonban, némileg új megvilágításban ismét fellendült Csány László kultusza. 1959-ben a sokáig feledésre ítélt Tanácsköztársaság megünneplésére készülve felfedezték, hogy nem akármilyen emléke van a városnak ebből az időből: a Csány-szobor mellékalakja azonos az 1919-ben Budapesten felállított Munka Szobrával. Jakab Géza a megyei könyvtár munkatársa kutatni kezdte a szobor létrehozásának körülményeit, sőt kapcsolatba lépett a még élő, kilencven felé közeledő Istók Jánossal is. 1959 márciusában, a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján nagyobb újságcikket szenteltek a Zalai Hírlapban e témának, majd 1961-ben, 30 évvel a szobor felállítása után emlékkiállítást rendeztek a Göcseji Múzeumban, melyre meghívták a szobrászművészt is. Az ünnepi szónok, Darabos Iván, az MSZMP megyei első titkára arról beszélt, hogy a szoborcsoport „ . .. a két nagy magyar forradalom egységes, művészi emlékműve . . . sok egyszerű ember szerény adományaiból született ez az alkotás, amint sok egyszerű ember szívében él és emberségében hat Csány László és a magyar proletárforradalom példája."

73 Ez a gondolat volt a kiállítás vezérfonala is: „A történelem dialektikájának törvényszerűsége, mely szerint a polgári forradalmak készítik elő a proletártömegek forradalmának diadalát, páratlanul ritka egységben jut művészi kifejezésre a zalaegerszegi Csány-emlékműben. Ebben az egyetlen igaz, szocialista történetszemléletben meg kell látnunk — annyi évtizedre visszatekintőén is — hogy valóban új, világot formáló erők juttatták eredményre a Borbély Györgyök és Istók Jánosaink erőfeszítéseit még olyan mostoha viszonyok között is, melyben élni kényszerültek. Az általuk képviselt gondolat beteljesedett, a mű elkészült, és átvészelte a sötétség évtizedeit."

7

'

1 Az idős művész újra felkereste alkotását; a körülállóknak felelevenítette a szobor létrehozásának történetét, Mindszenty (Pehm) Józseffel történt összeütközését és kijelentette, hogy a Munka Szobrában tulajdonképpen Borbély Györgynek akart emléket állítani.

75 Ettől kezdve Csány László kultusza beépült a város életébe. A közgazdasági technikum — melynek homlokzatáról 1949-ben leparancsolták nevét — 1967-ben újra felvette és azóta is viseli a Csány László nevet. A szobor — oldalán Borbély György bronzba öntött arcképével — Zalaegerszeg egyik ékessége lett. A városi tanács — egykori ígéretéhez híven — mindenkor gondoskodik megóvásáról. Környezete apró oázis a sávokra szakadó úttest betonsivatagában. Március 15-én ellepik a koszorúk, az emlékezés és a kegyelet virágai, elhangzanak a beszédek a hazáról és a szabadságról, reformokról és forradalomról. A szobor hallgat — nem rendítik meg a ráaggatott jelzők, a neki 72 ld. 46. sz. jegyzet 73 Zalai Hírlap, 1961. júl. 18. 1. p. n Tárlófelirat a kiállításon. ZML Csánv-gvűjtemény 75 Zalai Hírlap, 1961. júl. 19. 5. p.