Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében
a leendő szobor helyéről és a megvalósítás költségeiről tárgyaltak. A hellyel kapcsolatban több javaslat is elhangzott: felmerült a főgimnázium előtti, a takarékpénztár (ma Göcseji Múzeum) előtti, illetve az evangélikus templom előtti tér, valamint a Baross liget is. A bizottság azonban a város főterét választotta, mondván: Csány ,,a fórum embere volt". Borbély György kommentárjában ismét szembeállította egymással Deák Ferencet és Csány Lászlót: „Deák Ferenczet tágasabb körű tudásának eredményesebb munkája után bizony jobban megbecsüli a történelem, mint Csány Lászlót. Holott tudnunk kell, hogy Deák Ferenczet inkább a boronálásnak, az út egyengetésének, s lehengerlésének a munkájából ismerjük, Csány Lászlót pedig csak a keményebb szántásnak a munkájából ismerjük. Kossuth Lajosékkal együtt a jobbágyságnak, a századokon át műveletlenül hagyott ugarnak a feltörésében vettek részt, a nemzet erősítésében; nekik az úttörésben tört fel a kezök, s szakadt meg a nyákok." Ennélfogva szobrának is olyan helyen kell állnia, ahol „az emberek belőle bátorságot, vigaszt, reményt merítve, szebb jövő felé a nemzeti életbe vetett hitöket táplálják." 20 A következő hetekben nagy vita bontakozott ki a szobor felállításának helye körül. A bizottság ragaszkodott elképzeléséhez, mely szerint emelkedett, tágas és forgalmas helyen kell állnia — erre pedig legalkalmasabb helynek a Fő teret gondolták. A felkért szakértők — Nyári Sándor műegyetemi tanár és Szamovolszky Ödön szobrászművész -— egyetértettek ugyan a javaslattal, de fenntartásaikat hangoztatták (a tér nagy, a szobor kicsi stb.). A városi képviselőtestület ekkor átiratban közölte a bizottsággal, hogy a Fő teret forgalmi okokból nem adja oda, de felajánlja ingyen a takarékpénztár vagy az evangélikus templom előtti teret. Hosszas huzavona után a bizottság a város déli kapujának számító — tehát igen forgalmas — evangélikus templom előtti teret választotta. 21 A szoborbizottság ülésén szóba kerültek a költségek is. Több mint 30 000 korona állt már rendelkezésre, de különböző kiadásokra még legalább 10 000 koronát kellett volna biztosítani. Felmerült Püspöky Grácián síremlékének elkészíttetése is. 22 Ezért Borbély újabb gyűjtést javasolt, melyet a belügyminiszter júniusban egy évre engedélyezett. 23 Júliusra megérkeztek a pályaművek. 17 szobrász 18 művet küldött el, később még egy érkezett. Az 1:5 léptékű maketteket a vármegyeház nagytermében állították ki, hogy a nagyközönség is láthassa és elmondhassa véleményét a helyszínen vásárolható képeslapokon. A bírálóbizottságnak július 16-án kellett a döntést kimondani. (A művészek névsorát lásd a jegyzetben.) A Magyar Paizs mindenesetre felkért egy „éppen Zalaegerszegen tartózkodó szakavatott irodalmi embert", hogy mondja el véleményét a szobrokról. J. Viraág Béla „Poézis a vármegyeházán" c. írásában sorra vette a pályaműveket. Nincs módunk a teljes bírálatot ismertetni, csak néhány jellemző gon20 MP 1910. ápr. 7. 1. p. 21 MP 1910. ápr. 21. 6. p., MP 1910. máj. 26. 4. p. 22 Csány László unokaöccse. A szabadságharcban a 47. zászlóalj katonája, zászlótartó. A hagyomány szerint Buda visszafoglalásakor ő tűzte ki először a magyar zászlót a vár fokán. Válickapusztán (Pusztaszentlászló) van eltemetve. 23 MP 1910. jún. 17. 5. p.
