Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

összeg beszedését csak katonai végrehajtással lehetett elképzelni. Csány kitűnő kormánybiztosokat nevezett ki Nagyszebenbe és Brassóba: Berde Mózest és Dósa Eleket. Berde nem egykönnyen szánta rá magát a Szebenbe településre. „Szászföldre még a kormánybiztost meg nem indíttatám, Berdét küldöm — addig meg sem kísérthetem a kétmillió adót és kölcsönt — mert az csak egzekúciók útján behajtható" — panaszolta április 14-én.

70 „Már csak eltuszkolom valahára Berdét — jó ember nem akar oda menni — tolvajt nem akarok én küldeni" — folytatta április 17-én.'

1 És bár az április 27-i levélben Csány azt írta Kossuthnak, hogy „Berde az adót behajtani nem meri — mert Bem elengedett kétszázezret — sa katonaság fanatizálva van mellette — tudván, hogy Bem a szászokhoz engedékeny — az egzekúcióra nemigen lennének hajlandók",

72 május 2-án mégis elégedetten sommázta: „Bordóm jó választásom Szebenbe".'

:i Mindkét kormánybiztos józan, határozott és humánus volt, bátorította a liberális szászokat, elsősorban az újságírókat, és szótlanul napirendre tért a tapasztalható passzív ellenálás fölött. Joggal írta Pálffy János emlékezéseiben: „Berde mint kormánybiztos oly becsületsen és emberségesen vitte nehéz hivatalát, hogy még Szeben is bizonyítványt és kérelmet nyújtott be mellette a haditörvényszékhez."'

4 A magyar—szász kapcsolatokat egy szomorú eset árnyékolja be 1849. májusának elején. 1849. április 14-én az Országos Honvédelmi Bizottmány — minden jog csúfjára — úgy rendelkezett, hogy „mindazon honárulási váddal terhelt egyének, kik a vésztörvény hozatala óta fogattak el, habár tetteik a törvény keletkeztet megelőzte időre esnének is, ezen rögtönítélő bíróság eljárása alá tartoznak, s épp ezért a törvényszéknek nem. a tény mikori elkövetése, hanem a befogatás idejét kell mindig szem előtt tartani".'

6 Ezt még tetézte a képviselőház május 3-i ülésén elfogadott határozat, a vésztörvény novellája. „A rögtönítélő vegyes törvényszék eljárását szabályozó 852. sz. a. hozott országgyűlési határozat által, az abban elősorolt hazaárulási vétségekre nézve a rendes bíróság eljárása felfüggesztve lévén, mindazon egyének, kik a rögtönítélő bírósági törvényben elősorolt vétségi esetekkel terheltetnek, bár tettük vagy befogatásuk a törvény keletkeztet megelőző időkre essék is, a rögtönítélő vegyes bíróság eljárása alá tartoznak."'

6 Ez a visszamenőleges hatály tette lehetővé, hogy — Bem menlevele és amnesztiarendeleie ellenére — Stephan Ludwig Roth, a szászok köztiszteletben álló és európai hírű lelkészpedagógusa a rögtönítélő bíróság elé kerüljön. Roth polgári származású és gondolkodású, óvatosan liberális szemléletű ember volt, Pestalozzi személyes tanítványa és pedagógiai elveinek követője. 711 Csány — Országos Honvédelmi Bizottmány. Kolozsvár, 1849. április 14. OL H 2. OHB 1849:5684. 71 Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. április 17. OL H 2. OHB 1849:5682. 72 Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. április 27. OL H 2. OHB 1849:6326. 73 Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. május 2. OL H 2. OHB 1849:6576. 74 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Sajtó alá rendezte Szabó T Attila. Kolozsvár, é. n. [1939.] 77. 75 Országos Honvédelmi Bizottmánv — Kolozsvári rögtönítélő vegyes törvényszék. Debrecen, 1849. április 14. OL H 2. OHB 1849:5635. Közli KLÖM XIV. 892—893. ;u

A képviselőház 1849. május 3-i 180. ülésének jegyzőkönyve 1058. sz. OL N 70. Archívum Regni. Diaeta anni 1848—1849. Lad. XX. 22. Fasc. 2. A. Nr. 1058.