Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

beli cselekedetekre, ha valahová bevonult, és csak a jövőre nézve fenyegetőzött. Debrecenben ezt nem nézték jó szemmel — Csánynak pedig az volt a dolga, hogy a kormány álláspontját képviselje a külön utakon járó tábornokkal szemben. Mindennek ellenére elégedetten indult vissza Kolozsvárra február 28-án, tele tettvággyal és a siker előérzetével. Kolozsvár—Nagyszeben—Brassó (1849. március) Csány Kolozsvárra visszatérve elhatározta, hogy szózatot intéz „Erdélyország népeihez". A szózat március 2-án jelent meg, és mindvégig érezhető rajta, hogy a besztercei expedíció tapasztalatai sugallták. „Lássátok tisztán az osztrák zsarnok katonai hatalomnak céljait — ml nem más: mint a régi rendszert, az önkényt, melyet a múlt év március havának dicső napjai lerontottak, újra uralomra emelni" — fordul mind a szászokhoz, mind a románokhoz. Utána hosszabban megpróbál a románok lelkére beszélni. A kor szokásai szerint némi történelmi visszapillantással kezdi, majd ismét visszatér 1848 márciusára: „Csak a magyar deríté reátok múlt évben a szabadság hajnalát! A magyar tépte szét szolgaságtok kötelékeit — megajándékozván tulajdonjoggal, szabad földdel; egyenlővé téve szegényt, gazdagot, az emberiség jogainak élvezetében — és ti. kik a szolgai járomban hívek voltatok — ingyen nyert szabadságtokban köszönet, hála s hűség helyett a magyar védtelen falvakat feldúljátok, kiraboljátok, leégetitek — lakosait álom közt védtelen állapotban meglepitek, meggyilkoljátok, és azoknak fajtáját, kik veletek sok századokon már jóban-rosszban osztozó társak voltak, kiirtani törekszetek." És: „Fel tehát, oláhok! Szálljatok le a zordon havasokból — keljetek ki táboraitokból, hol előbb-utóbb a legkeservesebb csalódások zivatarai viharozandnak reátok! — Hol előbb-utóbb az egyesült Magyarország legyőzhetlen ereje vakmerőségtek álmaiból kiragad benneteket. — Oláhok! Térjetek vissza a törvények iránti engedelmességre — akkor hívlak titeket vissza a szabad polgári élet terére — sok szenvedésekkel összecsatolt kóborló vándor rabló éltetök neméből — amikor Urban, ámító orgazdátok megveretve kiűzetett az országból — s így akire többé nem támaszkodhattok, és akire egyébként is hiába támaszkodhatnátok. Győzelem után nyújtom néktek tehát néktek a béke olaj ágát — fogadjátok azt el —- különben a legszigorúbb büntetésre számolhattok; mert ezennel nyilvánítom: hogy az, aki az engedelmességre nyolc nap alatt vissza nem térend -— minden akárhol található vagyonainak elvesztésén kívül a testi büntetésnek vétkéhez mért fokozatában részesülend." A szászokhoz rövidebben fordul: „Szászok! Elégüljetek meg a szerencsétlenségnek számtalan nemeivel, melyeket ármány, árulás által azon hazára hoztatok, mely elődeiteket és titeket megkülönböztetve részesített érdemeitek nélkül javadalmaiban. Elégeljük meg azon ezer meg ezer magyar és oláh véráldozatokat, melyeket cselszövénytek és pénzetek nagyobb mértékben idéztek elő, hogysem Isten, az igaz bíró néktek megbocsáthatná." És: „Az igaz ügy ki fogja nélkületek ellenetek is vívni diadalát. Azért, mielőtt késő lenne, simuljatok az egyesült hazához, a megtérők iránt fel tágulnak annak érzel-