Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

tonaiakkal szoros összefüggésben vágynak és leendnek, ennélfogva országos biztos úr még politikai intézkedéseire nézve is viszonyban legyen nevezett fő­vezérrel, nehogy intézkedéseik egymást keresztülvágják. Egyébiránt ami ön hatóságának belső körét illeti, ezt a kormány általában abban határozza meg, hogy ön mint az ország kormányának a kijelölt vidéki képviselője s az or­szágnak teljhatalmú biztosa mindazt tehesse, rendelhesse s végrehajthassa, mit az ország szabadságának, territoriális alkotmányának s a törvényes állapot és közrend helyreállításának és biztosításának érdekében jónak és célszerű­nek ítélend." 10 Az új teljhatalmú országos biztos haladéktalanul útnak is indult Erdély­be. Megbízatásáról az Országos Honvédelmi Bizottmány rövid leiratban tá­jékoztatta mind Bemet, mind a pénzügyminisztériumot. 11 Kolozsvár — Dés — Beszterce (1849. február) Csány 1849. január 30-án este érkezett meg Erdély fővárosába. Első je­lentése január 31-én kelt. A Nagyvárad és Kolozsvár közti úton döbbenten állapította meg, hogy az összeköttetés biztonságát a Bihar vármegyei nem­zetőrség egymást sűrűn váltó osztagai nem nagyon tudják szavatolni, már csak azért sem, mert a Gyalui-havasokban Mariselnél (Havasnagyfaluban) egy erősebb román táborról tudnak. (Itt esik majd el 1849 júliusában sza­badcsapatának élén Vasvári Pál.) Csány első dolgai közé tartozott tehát, hogy az útvonalat és rajta a futárok postáját biztosítsa. Még rosszabb volt azonban az összeköttetés Kolozsvár és Bem tábora közt: „késéret nélkül oda biztosítva csak nagy kerülőbe juthatni" — írja Csány. Kolozsvárt magát nem fenyegette pillanatnyi veszély, de a környéken állomásozó katonai erő a kor­mánybiztos jogos megállapítása szerint „csekély is, és nem is egészen fegy­verzett". A szervező munka megindításához a derék Asztaloson kívül további segítségre volt szükség. Csány kolozsvári térparancsnoknak a sokak által támadott Berzenczey Antal százados kinevezését kérte: „itt igen használható egyéniségnek mondják helybeli ismereténél és családbeli összeköttetéseinél fogva", a felfegyverzés meggyorsítására pedig Káldor (Kammermayer) Antal százados Kolozsvárra rendelését tartotta volna szükségesnek. Berzenczey ki­nevezése — alezredesi előléptetéssel — nem is késik soká, a Csány által 1848 októberéből, a pozsonyi fegyver- és ruharaktárból jól ismert Káldor Erdély­be küldése azonban elmarad: éppen ezekben a napokban léptetik elő őt is őrnaggyá, de mindvégig megmarad a központi fegyver- és ruharaktár és az Országos Fegyvergyár élén. Azt is azonnal át kellett látni, hogy Kolozsvárt a vártnál jóval több 0 Kossuth azzal is igyekezett Csány megbízatásának fontosságát kiemelni, hogy 1849 márciusáig jóformán csak a főkormánybiztoson keresztül küldött leveleket Bemnek. 1 Kossuth — Bem József. Debrecen, 1849. január 27., illetve: Kossuth — Pénzügy­minisztérium. Debrecen, 1849. január 27. Mindkettőnek fogalmazványa a Csány­nak szóló utasítás mellett, OL H 2. OHB 1849:1079. Közli KLÖM XIV. 251— 252.

Next

/
Oldalképek
Tartalom