Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
kezesei szerint Todorovic üldözésére és Zágráb elfoglalására küldte. Az elővéd parancsnokságát Móga az aznap, 13-án megérkezett Görgei ezredesre bízta. 24 Megérkezett az OHB október 12-i válasza Pázmándy október 11-i első jelentésére. Eszerint az országgyűlés október 10-i határozatát „legkevésbé sem lehet akképp értelmezni, hogy a magyar sereg nyilvános megsemmisítés veszedelmére legyen kitéve"; az csupán politikai engedély, de az akció katonai esélyeit a táborban kell megítélni. Pázmándy október 12-i levelére válaszolva Kossuth pedig már határozottan kijelentette: ha „a győzelemnek biztos kilátása nélkül világos veszélybe vezetendik seregünket, mi Önöket felelőssé teendjük a nemzet előtt". Csány levelére válaszolva megismételte: az országgyűlés október 10-i határozata csak azt jelenti, hogy „a Lajtát ne vegyék morális akadálynak", de az átkelés nem jelentheti a hadsereg elvesztését. A hadsereg feladata a következő: 1. Győzni és megsemmisíteni Jellacicot, akár Ausztriában is. 2. Ha ez nem lehetséges, legalább megóvni az országot az ellenség újabb betörésétől. 3. Ha ez sem lehetséges, olyan állásba vezetni a sereget, „hol vagy győzhessen, vagy legalább le ne győzessen, és semmi esetre el ne vesszen". Az OHB határozatát Csány közölte Mógával, hogy azt a hadseregben köröztesse. 20 Október 14-én némileg változott a helyzet. Bécsből megérkezett Lónyay Menyhért október 13-i jelentése az aznapi eseményekről; a levél mellékleteként Lónyay megküldte a Reichstag aznapi döntését, amely szerint mozgó csapatokat állítanak fel, hogy ha a magyar hadsereg Ausztriába lép, hátbatámadják Jellacicot és Auersperget. Kértek egy fővezért is; Csányék e feladatra az előző nap Sopronba küldött Ivánkát szemelték ki. Megjött Auersperg válasza: a császár következő határozatáig minden, Alsó-Ausztriába történő betörést visszaver. Emellett az a hír érkezett, hogy Jellacic és Auersperg úgy választották meg csapataik állását, hogy ha a magyar hadsereg Jellaciccsal meg akar ütközni, előbb Auersperg csapatain kell keresztülvágnia magát. Auersperg válaszát véve Móga kérte a biztosokat, hogy küldjenek követeket Olmützbe az Udvarhoz; a biztosok azonban arra hivatkoztak, hogy Magyarország a megtámadott fél, s a tárgyalás az országgyűlés joga; így a követküldés elmaradt. Az újabb bécsi hírek alapján a biztosok közölték Kollmannak és Görgeivel, hogy az Ausztriába való benyomulás útjában többé nem állnak politikai akadályok; 24 Az október 13-án történtekre: KLÖM XIII. 184—186. o. A honvédtisztek nyilatkozata: ÖL Csány BA Ikv. 74. o. A tábor állapotára ld. még Urbán 1982. 539—540. o. Wargha István előző napon az OHB-hoz írott jelentése Bécsnek éppen az ellenkező hangulatáról számolt be. Pap II. 135—137. o. és kihagyásokkal, azok jelzése nélkül: Barta 1951. 460. o. Október 12-én még Ivánka vezérelte az utóvédet: KLÖM XIII. 184. o. Okt. 14-én már Sopronban volt. W II. 198. o. és Walter 99. o. Küldetésére ld. Ivánka 29—30. és Degré Alajos: Visszaemlékezéseim S. a. r. Ugrin Aranka, Bp. 1983. Görgei érkezésére ld. GA I. 193. 25 Az OHB és Kossuth levelei: KLÖM XIII. 167—168. és 178—180. o. Csány átirata Mógához: ÖL Csány Vegyes. — Megjegyzendő, hogy az OHB október 12-én rendelte haza a külföldön állomásozó magyar csapatokat, ami szintén arra mutat, hogy Pesten érzékelték: közeledik a végleges szakítás és hosszabb háborúra van kilátás. Az intézkedést a magyarországi főhadparancsnok, báró Hrabovszky János altábornagy kötelességszerűen jelentette a bécsi Hadügyminisztériumnak, amely ezzel kapcsolatban „semmire nem érzi magát indíttatva" október 21-én. (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ministerrath Akten, 1848. 2341. N° Gergely András szíves közlése.)
