Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
stratégiai szempontból természetesen a katonáké a felelősség. Ujabb erősítések érkeztek; néhány nemzetőr alakulat, így a ceglédi és kecskeméti lovas nemzetőrök és a Vasvári Pál vezette fővárosi csapat pedig eltávozott ill. távozni készült a táborból. Folyt a hadsereg kiképzése; a biztosok ennek alapján optimista hangvételű jelentést küldtek a tábor javuló szelleméről az OHB-nak. A fegyelem erősítését és az október 13-ihoz hasonló jelenetek elkerülését szolgálta az az intézkedés, amely az ellenszegülőkkel és engedetlenekkel szemben a statáriális jog gyakorlására hatalmazta fel a parancsnokokat: az újonnan érkezett Görgei ezredes a 2. pesti önkéntes nemzetőr zászlóalj 7. századának egyik, október 13-án az Ausztriába bemenetel ellen izgató tagját főbe is lövette. A tábor hangulata persze korántsem volt egyértelmű. Fiáth István képviselő egy Kossuthhoz intézett levelében úgy vélte, a tábor tökéletesen szervezetlen, a lelkesedés lelohadt, a hadsereg a feloszlás szélén áll. Az Ausztriába nyomulásra a jó alkalom elmúlt; ezért vissza kell vonni a sereget Magyaróvár és Győr környékére, fővezérnek ki kell nevezni Görgeit, „kibe katonai képesség és polgári erény egyesül"; s mivel tavasz előtt újabb támadás nem várható, addigra „a visszavont és salakjaitul kitisztított" erő képes lesz feltartóztatni az ellenséges inváziót. Kedvező hír volt viszont az, hogy a francia és az angol követség állítólag jegyzéket intézett az uralkodó házhoz: ,,ha nem változtatja meg politikájának irányát, a monarchia fel fog bomlani". A biztosok ezért javasolták, hogy az OHB küldjön egy jegyzéket a francia és az angol követhez Magyarország helyzetéről és sérelmeiről, s kapacitálja a követeket, hogy „Magyarország úgy elegendő erővel, mint elégséges politikai érettséggel rendelkezik ahhoz, hogy az önálló európai nemzetek sorába léphessen". 2 *' Október 15-én éjjel több jelentés érkezett Bécsből Pulszkytól. Az első szerint Bécsben „annyi a lelkesedés, hogy minden órán ki akarnak törni", s amint a magyar sereg jelzőrakétával jelt ad, megtörténnek az előkészületek a kitörésre, kb. 25 000 emberrel. Egy másik levelében közölte Bem tábornok megérkezésének hírét és az általa tett előkészületeket; mellékelte egyszersmind Bem levelét a magyar és a bécsi erők kapcsolatba lépéséről. A legérdekesebb azonban Pulszky Pázmándyhoz írott levele volt, amelyben közölte July (sic!) Lombard francia diplomata megérkezésének hírét, „kinek missziója van általános, ha felhívjuk Franciaország mediációját, megkapjuk bizonyosan..." Pulszky azonnali utasítást kért, „fel kell-e kérni s mily bázison, — a formalitást meg2ü A biztosok október 14-i jelentését német fordításban Id. Walter 99—100. o. Lónyay jelentésének érkezéséről: OL Csány BA Ikv. 93. Ivánka bécsi fővezérségének tervére ld. a biztosok jelentését. Auersperg válasza: OL Görgey lt. Iktatókönyv, 3. A fővárosi csapatra ld. Csány október 14-i távozási engedélyét. OL H 117. Vasvári Pál iratai. Agitáció. A csapat történetére: Urbán 1982. Fiáth jelentése. OL Kossuth 464. Közli W II. 197—198. o. Görgei felhatalmazása: OL Görgey-lt. b/13. fasc. Másolata az ítélettel és Görgei jelentésével: OL Csány IBA 129. Ld. még Splény Béla emlékiratai. Válogatta Kendi Mária. S. a. r. Fábri Anna. Bp. 1984. II. k. 67—68. o. Splény nem emlékezett pontosan arra, hogy Pázmándyval vagy Kossuthtal utazott-e a táborba; ő ez utóbbit írja, de az előbbi látszik valószínűbbnek, mivel mind Pázmándy, mind Splény a képviselők vadászcsapatával érkezett a táborba. Az angol és francia közvetítés hírére ld. a biztosok jelentését.
