Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)

riába való bevonulást, „de ez esetben is csak úgy, ha saját erőnket számbavéve, az ellenséggel megmérkőzhetünk. Különben a defenzív állást javallanám" — írta Pázmándynak. Tehát három nézet állt szemben. Kossuth, Csány és Ujházy a mielőbbi bevonulást sürgették. Ez volt az OHB-ból Szemere Bertalan véleménye is. Pázmándy és Nyáry felkérést vártak, s kevésbé pártolták a sereg átkelését Lajtán, akárcsak Wargha és a Bécsbe küldött Barthos Ede. Niczky és pld. Hunkár Antal is felkérést várt, de fontosnak tartotta a határ mielőbbi átlépését, a felkérést csak szükséges formaságnak tekintve. A helyzetet tovább bonyolította, hogy pld. a táborban lévő székely zászlóalj kijelentette, hogy nem hajlandó átlépni a határt.

21 Október 11-én este vagy 12-én reggel végre megérkezett Bécsből Csány két küldötte, Luzsénszky Pál és Perczel Miklós. Az általuk hozott hírek nem a legjobbak voltak. Sem a Reichstag, sem annak bizottmánya, sem a városi tanács, sem a nemzetőrség nem volt hajlandó hivatalosan segítségül hívni a magyarokat, noha tagjaik többsége magánemberként sürgette a határátlépést. Ezért a küldöttek közül Perczel Miklós kimondottan ellenezte a határátlépést. Október 12-én reggel Csány minderről jelentést küldött az OHB-nak, s közölte, hogy az országgyűlés határozata értelmében még aznap Bruckba érkezik a sereg. Az indulás előtt Móga ismét kifejtette aggályait arról, hogy a sereg egymagában nem lesz képes megmérkőzni Jellacic és Auersperg egyesített erőivel. (Ekkorra ugyanis már megérkezett Barthos tudósítása a két hadsereg egyesüléséről). Csány azonban azzal érvelt, hogy ha Bécset Jellacicék legyőzik, még nagyobb túlerővel kell szembenéznie a magyar seregnek; emellett a magyar sereg egy része télen használhatatlan, s már jelenleg is egymás után távoznak el a seregből a nemzetőralakulatok. Végül Móga is beadta a derekát, annál is inkább, mert Pázmándy is a határátlépést javasolta.

22 A sereg délutánra Parndorfba ért, ahol újabb haditanácsot tartottak. Móga és Kollmann ismét előálltak korábbi érveikkel, ti. hogy Jellacic és Auersperg ellen a győzelemre nincs remény, a terepadottságok pedig csekély reményt sem nyújtanak a sikerre. A Wasa-gyalogezred 1. zászlóaljának tisztikara pedig kijelentette, nem érzik feljogosítva magukat a határátlépésre. Csány és társai (valószínűleg Bonis, Repetzky és Luzsénszky) megismételték korábbi érveiket. Pázmándy pedig megnyugtatta a Wasa-tiszteket, hogy írt Auerspergnek: a magyar hadsereg csak Jellacic üldözésére, nem mint ellenség, hanem 21 Niczky jelentése: OL Csány IBA 31. Űjházyé uo. 46. Idézi Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Bp. 1984. 36—37. o. Wargháé: KLÖM XIII. 144 —145. o. (Wargha jelentését Hunkár másolatban megküldte Kossuthnak is. OL KPA 185.) Nyáry datálatlan levele: OL Csány IBA 10. Szemere véleménye: OL R 216. Vukovics Sebő iratai. Szemere 1848. október 11-i levele. Közli: Szemere Bertalan levelei 1849—1862. Bp. é. n. 44. o. Barthos jelentése: OL Csány IBA 23. Részben közli: Barta 1951. 452. o. Ez utóbbi jelentést Ujházy megküldte az OHB-nak. OL KPA 175. Barthos egy másik jelentését ld. OL Csány IBA 32. A székely zászlóaljra ld. Pázmándynak az előző jegyzetben hivatkozott jelentését. 22 Perczel és Luzsénszky küldetésére ld. W II 191—192. o. és Perczel I. 64—68. o. KLÖM XIII. 177. o. Az október 12-i eseményekre: KLÖM XIII. 177. o. BA Ikv. 61. és 49. (Pázmándy és Móga levelei). Ld. még a közlő által tévesen október 15-re datált, de valószínűleg október 12-i levelet. W II. 207. A diszpozíció: Adatok 218. o. A harcrend: OL H 147. Vegyes iratok 9. dob. Német fordítások 1848. Tévesen közli: Supka 462. o. Móga nézeteire ld. még október 11-i jelentését uo. 461. o.