Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
mázza, illetve arra szólítja fel az állandó bizottmányt, hogy az ellenséget minden lehetséges eszközzel akadályozzák meg abban, hogy élelemhez jusson. 38 ' 1 Ezalatt a sereg a nádor 18-i rendelete értelmében Tapolcán és Nagyvázsony on keresztül folytatta az útját Veszprém felé, ahol a kormány mintegy 30 ezer főből álló fegyveres erőt kívánt összpontosítani. Erről Batthyány értesítette szeptember 21-én a királyi biztost azzal, hogy mihelyt Veszprémbe érkezik, ennek a seregnek az ellátását is azonnal vegye át, akár közvetlenül, akár általa kinevezendő és neki felelős albiztosok útján. 382 Szeptember 24-én a miniszterelnök megbízásából Duschek Ferenc tájékoztatta, hogy a tábor ellátására szánt összegeket a kormány a biztos közvetlen kezelésére bízta, 383 szeptember 25-én pedig Batthyány írt aról, hogy abban az esetben, ha Jellacic hadereje átkel a Duna jobb partjára, a magyar seregnek követnie kell a horvát sereg mozgását, s az ellátási feladatok intézése ebben az esetben is Csányra hárul. 38 ' 1 A Dunán való átkelésre azonban nem került sor: a horvát sereg a Balaton déli partját elhagyva északnak fordult, és Székesfehérvár felé vette az útját. Erre igyekezett a Roth vezérlete alatt álló tartalékhadtest is, amely szeptember 19-én kelt át a Dráván. Ennek a seregtestnek a sorsa jól ismert, így ezzel nem kívánunk foglalkozni; csupán arra utalnánk, hogy a hadtest veresége és lefegyverzése jelentős mértékben meggyengítette Jellacié győzelmi esélyeit. Ugyanakkor a magyar sereg a kormányzat erőfeszítéseinek eredményeképpen tetemesen megnövekedett. Csány szeptember 18-i jelentésének adatai alapján a sereg összlétszáma az ütegek kezelőszemélyzetével együtt is legfeljebb 4300—4400 fő lehetett, egy szeptember 21-ről datált létszámkimutatás szerint a sereg létszáma 11 273 fő, két nappal később pedig már 13 700 főt is meghaladta. 385 Ezzel — miként Urbán Aladár írja — a magyar fegyveres erő „már majdnem elérte az összevonható legmagasabb létszámot", s még újabb, bár nem túlzottan népes alakulatok is érkeztek a dunántúli táborba.'' 86 A magyar sereg esélyeit azonban csökkentette az, hogy a nádor távozott a sereg éléröl, :!87 s általa a vezérlettel megbízott Móga János altábornagy a magyar ügy szempontjából éppen annyira megbízhatatlan volt, mint Ottinger és Teleki. István nádor távozása, majd szökése az országból természetesen egyéb konzekvenciákkal is járt. Ezek között a legsúlyosabb Lamberg Ferenc altábornagy, pozsonyi hadseregparancsnok királyi biztossá és a Magyarországon állomásozó összes katonai erő főparancsnokává történt kinevezése volt. 381 ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai 1848:2045. L. még: Nóvák 103. A Dunántúlon Jelacic támadását követően kibontakozott népfelkeléssel, illetve gerillatevékenységgel a továbbiakban nem kívánok foglalkozni; erről a kérdésről 1. részletesen: Varga 1953. 71. sk. L. még: Barta 85. sk., Aradi 71. sk. 382 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 241. szám. 383 Uo. 237. szám. 384 Uo. 236. szám. Arra a lehetőségre, hogy a horvát sereg esetleg átkel a Dunán, hogy a kellő fegyveres erővel el nem látott Duna—Tisza közén haladjon a főváros felé, s így könnyebben szállhassa meg azt, Csány figyelmeztette szeptember 20-án a nádort, majd néhány nappal később Batthyányi; is; erre azonban a miniszterelnök is gondolt, s igyekezett a szükséaas ellenléDé 001 "**- «<i megtermi Erről 1.: Varga 1953. 64. sk. 385 Barta 90., 92. 386 Ezekről 1.: Urbán 1986/a. 681. síi.
