Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
Az események részletes ismertetése itt sem lehet a feladatunk, csupán azokat a vonatkozásokat szükséges kiemelnünk, amelyek a Jelacictyal szemben álló magyar sereget közvetlenül érintették. Batthyány megkapván az értesítést Lamberg kinevezéséről, azonnal a dunántúli táborba utazott, mert azt remélte, hogy az altábornagyot ott találja. Pestről való távozása után a képviselőház — noha ígéretet tett korábban, hogy a miniszterelnök távollétében felfüggeszti működését — a baloldal ösztönzésére szeptember 27-én este ülést tartott, s kimondta, hogy Lamberg megbízatása törvénytelen, és mind a polgári, mind a katonai hatóságoknak megtiltotta, hogy a tábornoknak engedelmeskedjenek. Egyúttal küldötteket nevezett ki, akiknek az volt a feladata, hogy erről a határozatról tájékoztassák a miniszterelnököt. Batthyányi a képviselőház eljárása kellemetlenül érintette, annál is inkább, mert jól érzékelte, hogy az a vele szembeni bizalmatlanság kifejezése is volt, de tartott attól is, ha a Lamberg küldetéséről szóló határozatot kihirdetik a csapatoknak, az megosztaná a tiszteket és magát a sereget is. Az országgyűlési kiküldöttek természetesen ragaszkodtak a határozat nyilvánossá tételéhez, majd hosszabb vita után abban állapodtak meg, hogy a kérdést a tisztikar elé terjesztik, s annak döntése alapján cselekszenek. A tiszti gyűlés szeptember 28-án délután a sukorói református templomban gyűlt össze, ahol heves szóváltás után az országgyűlés küldöttei elálltak attól, hogy megbízatásukat teljesítsék, a tisztikar pedig kimondta, hogy a visszavonulást nem folytatják, s ha a horvát sereg támad, felveszik ellene a harcot. Csány, aki a 28-i megbeszélésen minden bizonnyal részt vett, nyilván a harc felvétele mellett állt ki, hiszen egy szeptember 27-én kelt, s még a miniszterelnök táborba érkezése előtt elküldött levelében arról tájékoztatta Batthyányt, hogy a folytonos hátrálás a sereg elégedetlenkedését váltotta ki, s a közkatonák ingerültsége egyre erősödik a tisztikar magatartása miatt. Márpedig, ha az ütközetre rövid időn belül nem kerül sor, annak beláthatatlan következményei lehetnek. S itt egy érdekes momentumra kell utalnunk: arra, hogy Csány aggodalma Perczel biztosi kiküldése miatt mennyire megalapozott volt; hiszen a 28-i tiszti gyűlésen szabadcsapatparancsnoki minőségben részt vevő Perczel testvérek: Mór és Miklós fellépése volt az, ami miatt majdnem kenyértörésre került sor. A helyzetet végül is Batthyány mentette meg, akinek minden tekintélyét latba vetve sikerült az ellentéteket elsimítani. 388 Lamberg meggyilkolásáról, amely az udvar és a magyar kormányzat között minden további megegyezést lehetetlenné tett, Batthyány szeptember 28-án késő este értesült, s még azon az éjszakán felkereste Mógát és Jelacicot is. Hogy miről tárgyalt a szembenálló seregek főparancsnokaival, nem ismeretes; bár az valószínű, hogy a Lamberggel történteket mindkét tábornokkal közölte. Ennek ellenére Móga az ellenállást kimondó határozatot tiszteletben tartotta, s 29-én a magyar sereg Pákozdnál állásait elfoglalva harcra • 3S7 Gergely 1987 b. 460. sk. J88 A fenti eseményekről 1. részletesen: Urbán 1986 a. 701. sk. A képviselőház szeptember 27-i esti üléséről 1.: Beér—Csizmadia 254. sk. Csány szeptember 27-i leveléről: Varga 1953. 130., Barta 92. 120. számú jegyzet. A 28-i tiszti gyűlésről 1. még: Varga 1953. 131. sk., Barta 93.
