Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

a nádor mellé.

373 Perczel visszahívásáról a 17-i ülésen nem esett szó, de miután Perczeit 16-án ezredessé nevezték ki és az általa szervezett Zrínyi zászlóalj élén katonai feladatot kapott, biztosi felhatalmazása formális visszavonás nélkül is megszűnt. Közben a nádor elutazott a fővárosból. Szeptember 16-án még Budáról értesítette Csányt, hogy a képviselőház felkérésére vállalta a táborba menetelt, és utasította a biztost, hogy ,,a parancsa alatt levő fegyveres erőt Veszprém felé összehívni ne késsék".

374 Szeptember 17-én már Veszprémből írt a főherceg a királyi biztosnak, felszólítva arra, hogy tudósítsa: mekkora és milyen összetételű fegyveres erő felett rendelkezik, és serege hol tartózkodik. Hasonló adatokat kért a támadó seregről is, felszólította továbbá Csányt: ha a körülmények lehetővé teszik, utazzék Veszprémbe, hogy a legfontosabb és legsürgősebb teendőkről személyesen is értekezhessenek, majd arról írt, hogy a fegyveres erőnek Veszprémbe vezénylését elrendelő parancsát csak abban az esetben szükséges végrehajtani, ha ,.a Drávához közelebb eső állomásokban megmaradni tanácsos nem lenne, vagy azok tarthatók nem volnának".

375 Egy nappal később azonban újra arra utasítja a királyi biztost, hogy vonuljon a sereggel Veszprémbe, mert Jellacic erői legfrissebb értesülése szerint a Balaton déli partján folytatják útjukat a főváros felé.

376 Csány szeptember 18-án Keszthelyről válaszolt a nádornak. Közölte ekkor, hogy a kapott parancs értelmében elhagyják Keszthelyt, bár a sereg harci kedve igen nagy, és arra számítanak, hogy Tapolcán sor kerül az ütközetre. A magyar sereg létszámáról és összetételéről azt jelentette, hogy az 1000 huszárból. 600 Ernő, és 600 Wasa ezredbeli gyalogosból, az 1. és a 7. honvédzászlóaljakból (750, illetve 900 emberrel), 228 székesfehérvári önkéntesből és végül egy lovas és egy gyalogos ágyúütegből áll. Az ellenséges haderő Csány tudomása szerint 40 000 főt tett ki, ennek harcértékét azonban igen kevésre becsülte. Végül arról tájékoztatta a főherceget, hogy a nemzetőröket hazaküldte, mert úgy látta, hogy a soraikból kiválogatott önkénteseknek nagyobb hasznát veheti majd a hadvezetés; a népfelkeléshez azonban változatlanul nagy reményeket fűzött.

377 Csánynak a népfelkeléssel kapcsolatos reményei nemcsak a nádornak küldött jelentéséből, de az általa kiadott utasításokból is nyilvánvalóak. Szeptember 17-én, illetve 19-én Vargha Lajos főszolgabírót utasította előbb a leglelkesebb nemzetőrök fegyverbehívására, majd a népfelkelésnek a tapolcai járásban való elrendelésére.

378 Ugyanakkor Zala megye többi fő- és alszolgabíróját arra szólította fel, hogy a leggyakorlottabb nemzetőröket állítsák fegyverbe,

379 s ugyancsak szeptember 19-én utasította Somogy és Vas megyéket, hogy fegyveres alakulataikat haladék nélkül vonják össze.

380 Szeptember 22-én újra Zala megyéhez intéz rendeletet, ebben a gerillatevékenység elkezdését szorgal373 Beér—Csizmadia 237. sk. 374 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 253. szám. 375 Uo. 252. szám. 370 Uo. 251. szám. L. még: Urbán 1986/a. 674. 377 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 91. szám. Vö.: Barta 85. 378 Degré—Kerecsényi 130. sk. L. még: Nóvák 94. sk., Varga 1953. 82. Cserny 136. 370 Nóvák 95. sk. Cserny 136. 380 Varga 1953. 82.