Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
lott — támadásra készen áll Varasdon és környékén; tartalékhadteste pedig a baranyai Dráva-szakasz jobb partján, Miholóc, Valpó és Eszék közelében gyülekezett. 336 Szeptember 9-én a horvát hadvezetés lezáratta a varasdi Dráva-hidat, megszüntette a közlekedést Magyar- és Horvátország között, s Jellacic nyilvánosan bejelentette, hogy a magyar kormánnyal hadban állónak tekinti magát. 337 Egy szeptember 5-én kelt jelentésében Csány többek között arról is tájékoztatta Kossuthot, hogy „Nagy erő leend használva ellenünk, és mi számlálunk Eszékig 900 verekedhető gyalogot, 7 század huszárt, van egy honvédzászlóaljunk, ehhez megérkezik talán a pápai ruhátlan 7. zászlóalj, és ha pénz érkezik, a nemzetőrség". 338 Hogy milyen nemzetőralakulatokra gondolhatott a királyi biztos, nem deríthető ki pontosan. Mindenesetre szeptember első napjaiban Vas megyéből két zászlóalj gyalogos és egy század lovas nemzetőr került a Drávához. 339 Megérkezett a 7. honvédzászlóalj is, ezt azonban felszerelésének hiányosságai miatt Csány kénytelen volt a tartalékhoz rendelni. Szeptember 9-én Kosztolányi őrnagy értesítette arról, hogy a belügyminiszter engedélyezte: Somogy, Baranya, Zala és Vas önkéntes nemzetőrei ,, a Dráva vonalnál gyakorolhassanak, és nem Pápán", kérte tehát Csányt, hogy a szükséges rendelkezések megtétele érdekében vegye fel vele a kapcsolatot. 340 Mindezek az intézkedések azonban — mint korábban már más összefüggésben utaltunk rá — vagy túl későn születtek, vagy igen csekély eredménynyel jártak; így történhetett meg, hogy az őrvonal szeptember elejére nemcsak meggyengült, hanem a Baranya megyei szakaszon, Somogy megye határától a vej ti révig teljesen őrizet nélkül maradt. 341 És bekövetkezett a sorkatonaság újabb árulása is: Teleki vezérőrnagy, aki a horvát sereg összevonásának hírére a lovasságot Nagykanizsára koncentrálta, a többi sorkatonai egységgel pedig a Dráva-parton foglaltatott el védelmi állást, miután szeptember 9-én megkapta Jellacic táborából az általa már más forrásból jól ismert 3 ' 12 szeptember 4-i királyi leirat egy nyomtatott példányát, kijelentette, hogy a magyar sereg csekély volta miatt kivonul a Muraközből. Másnap Teleki megkapta a bán csatlakozásra felszólító levelét is, a vezérőrnagy ekkor azonban úgy nyilatkozott: mivel esküt tett a magyar kormányra, Jellacic felhívásának nem tesz eleget, a kormány lemondása esetén azonban ezt a döntését megváltoztatja. Csány ebben a helyzetben nyilván nem tehetett mást, mint hogy ismételten kérte a kormányt, maradjon a helyén, a maga részéről pedig újra benyújtotta lemondását. Teleki ekkor felszólította Jellacicot, hogy a már bejelentett támadást halassza el két nappal, amíg a futár, akit a nádor álláspontjának megismerése végett menesztett a fővárosba, Pestről visszaérkezik. Csány szeptember 9-i levelének vétele, illetve a Teleki által küldött futár 336 Nóvák 59., 75., Varga 1953. 74. sk. 98., Aradi 63., 65. 337 Csány szeptember 9-i, a kormányhoz intézett jelentéseit a kialakított helyzetről L: OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok 389. szám, 469. szám. Vö.: Nóvák 59. sk., Aradi 63. sk. 338 Barta 68. 339 Aradi 64. 340 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok 21. szám. 341 Aradi 65. 342 Spira György szíves közlése.
