Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
megérkezése után Kossuth indítványára a kormány már aznap (szeptember 10-én) utasította a nádor nevében Telekit és Csányt, hogy támadás esetén az ország területét minden rendelkezésre álló fegyveres erővel lépésről lépésre védelmezzék. Teleki az utasítás vétele után a parancsnoksága alatt levő csapatokat Keszthelyre vonta vissza. Szeptember 11-én a kormány lemondott; Szemere azonban megtartotta, Kossuth pedig visszavette tárcáját, nehogy a törvényes kormány hiánya lehetőséget adjon a reakció erőinek a törvényességhez való ragaszkodásnak feltüntethető újabb törvénytelen lépésre. Szeptember 12- én Kossuth és Szem ere arra utasította Csányt és Telekit, hogy szólítsák fel Jellacicot a visszatérésre, ha pedig a bán válasza a támadás folytatása lenne, minden felelősséget a támadókra hárítva visszavonulhatnak, de maradjanak készenlétben, hogy adott esetben ellentámadást indíthassanak. Teleki erre az újabb rendeletre válaszul közölte, hogy mivel a magyar minisztérium lemondott, és az ország semmiféle törvényes végrehajtó szervvel nem rendelkezik, a tisztikarral együtt úgy határozott, hogy nem lépnek fel Jellacic ellen, mert ez esküjük ellen volna. 343 Csány újabb lemondása után is folytatta természetesen a reáháruló feladatok végzését. Már aznap, amikor távozási szándékát bejelentette a kormánynak, megismételte a megyékhez intézett szeptember 3-i felhívását a népfelkelés összehívásáról és az önkéntesek toborzásának meggyorsításáról. Most azonban nemcsak Zala, Somogy és Baranya megyéket, hanem Veszprémet is felszólította a hatékony védekezés érdekében teendő intézkedésekre, s felhívást intézett az őrvonalon álló nemzetőralakulatokhoz a minden körülmények között való helytállás érdekében. 3 '' 4 A felszólított törvényhatóságok közül Zala már 10-én tárgyalta az újabb felhívást, s úgy határozott, hogy a biztos levelét másolatban megküldi valamennyi fő- és alszolgabírónak és utasítja őket arra is, hogy tudósítsák az összeszeírt nemzetőröket a megyét és az országot fenyegető veszedelemről ; a nemzetőrök pedig legyenek készen arra, hogy amikor az állandó bizottmány felszólítja őket „tüstént ott, ahol szükség leend, s hova utasíttatni fognak, amint tőlük kitelhetik, gyorsan és felfegyverkezve jelenjenek meg". 345 A szeptember 13- i bizottmányi ülésen azután Csány megbízásából Oszterhuber József és Sümeghy Ferenc tájékoztatták a megye vezetőit arról, hogy a biztosnak a harmadik váltásként kiállított nemzetőrök nagy részét haza kellett küldenie, mivel gyakorlatlanságuk miatt a tábori szolgálatra teljességgel alkalmatlanok voltak, s tolmácsolták Csány azon kívánságát is, hogy a nagyszámú, de gyakorlatlan sereg helyett egy kislétszámú, de jól begyakorolt, s állandó szolgálatot elvállaló alakulatot szervezzen a megye. A bizottmány erre a felszólításra 1000 fő önkéntes nemzetőr mielőbbi kiállítását határozta el, s kimondta, hogy az önkéntesek a harcok befejeztéig, de legfeljebb három évig maradnak szol343 A fentiekre 1.: Varga 1953. 78. sk., Barta 71. sk., Aradi 66. sk., Urbán 1986/a. 645. Jelacic szeptember 10-i leveléről 1. még: Nóvák 72. sk., Teleki Csányhoz intézett bejelentését 1.: OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 249. szám. 344 Varga 1953. 77., Barta 72. A Zala megyéhez intézett szeptember 9-i felhívást 1. : ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai 1848:1910., vö.: Nóvák 60. A Veszprém megyéhez intézett felhívásról 1.: Hudi 427., a Baranya megyének küldött „figyelmeztetésről": Kopasz 268. 345 Nóvák 60.
