Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

fel nem váltatnak, avagy a horvátokkal pacifikálván a drávai őrség feleslegessé nem válik".

262 Szemere pedig — Batthyány rendelkezésével ellentétben — engedélyezte, hogy Tolna megye 1200 főnyi önkéntes seregét a biztos Mohácsra vezényelje.

26

'

1

' A miniszterelnöknek küldött levélre ugyancsak Szemere válaszolt szeptember 5-én, és hozzájárult ahhoz, hogy a Csány által említett megyék önkénteseit Kosztolányi őrnagy a Drávához küldje.

264 Ezekből az alakulatokból azonban senki sem került a drávai táborba, és egy szeptember 8-án kelt rendelkezés következtében a tolnai önkéntesek sem mentek Mohácsra, hanem a főváros közelébe kellett vonuljanak. A Dunántúlon szerveződött önkéntes alakulatok közül végül csak a székesfehérváriak kis létszámú önkéntes csapata állt Csány rendelkezésére.

26

"' Bekövetkezett tehát amitől Csány annyira félt. Aradi Péter írja, hogy a „július közepe utáni napokban lényegében összefüggő őrvonal szeptember első felére felbomlott".

2,16 Felbomlott annak ellenére, hogy a törvényhatóságok a nehézségeket legyűrve kiállították és elküldték az elsőként táborba vonult nemzetőrcsapatokat felváltó alakulataikat. Barta István számításai szerint augusztus első felében ismét mintegy 25—28 000 főnyi nemzetőr volt a Drávánál; igaz, Barta István hangsúlyozza azt is, hogy a második váltás harcértéke rosszabb volt az első váltásénál is, majd röviden ismerteti annak okait.

267 Az önkéntes szolgálat bevezetése következtében adódó zavarokról már volt szó, s arról is, hogy a törvényhatóságok által a probléma megoldására tett intézkedéseket a királyi biztos milyen meggondolások miatt helytelenítette. A megyék számára azonban igen kevés választási lehetőség adódott. Zala megye lövői járásában például a korábbi 1200, illetve 800 fővel szemben a szeptember elején esedékes váltáskor már csak 600 fő kiállítása volt várható. Somogy megye nemzetőreinek száma augusztus vége felé ugyancsak „vészesen megfogyatkozott". Növelte a nehézségeket az is, hogy Tolna és Veszprém megye az önkéntes alakulatok szervezésére hivatkozva a harmadik váltás nemzetőr táborba küldését a leghatározottabban megtagadta.

268 Komoly problémák voltak a már táborban levő nemzetőrökkel is; Zichy László gróf, Somogy megye egyik őrnagya például kétségbeesetten jelentette a biztosnak, hogy nemzetőrei, mivel a közeli leváltásra nem számíthatnak, egyre nyugtalanabbak, és az eredeti határidőn túl semmiképpen sem akarják szolgálatukat teljesíteni. Arról is beszámolt Zichy, hogy két gyalogos század, valamint a lovas nemzetőrök csapata már haza is vonult a táborból. Kényszeríteni pedig — írta a gróf — nem lehet őket. mert fennáll a veszélye, hogy ez esetben még az ellenséggel is összejátszanak.

269 A somogyi nemzetőrök esete természetesen nem volt elszigetelt jelenség: a tábor önkényes elhagyásával szinte valamennyi alakulatnál találkozunk. Szeptember 3-án kelt jelen2,i2 KLÖM XII. 854. 263 Urbán 1973. 190. 2M L. ehhez a 262. sz. jegyzetben említett forrásokat, valamint: ÖL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 352. szám. 205 Urbán 1973. 190. sk. 266 Aradi 68. 267 Barta 59. 268 L. ezekhez: Kopasz 267., Aradi 64. sk. 269 Urbán 1973. 191.