Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
hogy a megyéknek csak olyan létszámú egységeket lenne szabad kiállítaniuk, amelyeket maradéktalanul fel is tudnak szerelni. 256 A helyzet azonban adott volt, s a királyi biztosnak a meglevő követelmények között kellett a lehetőségek szerinti legoptimálisabb megoldást megtalálnia. Ennek érdekében augusztus 30-án felhívást intézett a hatáskörébe tartozó törvényhatóságokhoz, hogy semmiképp se engedjék nemzetőralakulataik feloszlását, mert — mint indokolta — „alig képzelhetnénk nagyobb szerencsétlenséget annál, hogy az önkéntesek létrehozásának rendjében mostani, nemzeti őrseregeink felváltás nélkül szétoszlanának védetlen hagyva a Dráva-vonalt", és azt is kérte, hogy a szolgálatban levő tisztek és altisztek közül lehetőleg minél többen maradjanak a táborban, az újonnan érkező alakulatok betanítása érdekében. 257 Közben — augusztus 27-i dátummal — megjelent Batthyánynak az a rendelete, amely szerint az önkéntesek nem vonulhattak azonnal a hadműveleti területekre, hanem felszerelésük és kiképzésük érdekében erre a célra kijelölt táborokban kellett gyülekezniük. Gyülekezőhelyeidül az ország korábbi kerületi beosztását figyelembe véve Pápát, Vácot, Szolnokot és Aradot jelölte ki a miniszterelnök, és kinevezte a parancsnokokat is. A dunántúli kerület parancsnoka Kosztolányi Móric őrnagy lett. 258 Csány, az adott helyzetben teljesen érthető módon, ezt az intézkedést is averzióval fogadta. Augusztus 30-án kétségbeesett hangú levéllel fordult a rendelet kiadása miatt Kossuthhoz és Szemeréhez. A belügyminiszternek küldött levelében azt nehezményezte, hogy az intézkedésről nem kapott semmiféle előzetes értesítést, és ennek következtében „most, midőn a vonalt védek nélkül hagyni nem lehet, olly kétes állásban vagyok az új rendelet által, hogy nem tudom, melyik nap marad az egész vonal üresen". 2oíl Ugyanennek az aggodalmának adott hangot a pénzügyminiszterhez intézett levelében is, hangsúlyozva annak elengedhetetlenségét, hogy az önkéntes alakulatok harcképessé tételéig a rendes nemzetőrök szolgálatban maradjanak a Drávánál. Javasolta továbbá (beletörődve: egyelőre nincs jobb megoldás), hogy a kormány határozza meg az egyes megyék által kiállítandó önkéntesek létszámát, lehetőség szerint azokból a korosztályokból, amelyeknek nem kell mint sorkatonáknak szolgálatot teljesíteniük. 21 ' 0 Néhány nappal később azután a miniszterelnökhöz fordult azzal az indítvánnyal, hogy miután a Dráva vonalát őrizet nélkül hagyni nem lehet, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyék önkéntesei ne Pápára menjenek, hanem a Dráva mentén gyülekezzenek, és a fegyveres szolgálatra való felkészítésük is ott történjék meg. 201 Kossuth és Szemere világosan látták Csány aggodalmának megalapozottságát. Augusztus 31-én Kossuth az őrvonal felbomlását megakadályozandó felhatalmazza, hogy „se ne kérjen, se ne várjon sok instrukciókat, hanem tartsa össze a nemzetőrséget mind addig, míg önkéntesekkel, vagy más erővel 2 ^ (1 Uo. Vö. : Aradi 48. 257 L. az előző jegyzetben említett forrásokat. 258 Közlöny 1848. augusztus 29. Vö.: Aradi 49.. Urbán 1973. 185. sk. 259 OL Bm. Ein. 1848:833. Vö.: Urbán 1973. 190. 260 OL Pm. Kossuth Lajos miniszteri iratai 137. szám. Vö.: KLÖM XII. 853. 2(U Ezt a levelet is — miután Batthyány ezekben a napokban nem tartózkodott Pesten, és távollétében a belügyminiszter helvettesítette — 1.: OL Bm. Ein. 1848:833. Vö.: Urbán 1973. 191.
