Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Gyyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése II.
rint azzal függ össze, hogy régebben pelyvás gabonákat termesztettek, amelyek kalászát enyhén pörkölve könnyebb volt a csupasz szemterméseket kiszabadítani a pelyvák és a tokiászok közül. A technológia részint összefügg azzal is. hogy a pörkölt szemeket sokkal könnyebb volt szétzúzni a/kár mozsárban, akár kölyüben (pl. kölest), akár pedig kézi malommal végezték el ezt a munkát. 5 ' 1 Másrészt a szemtermések a primitív fajoknál nem csupaszok, hanem caryopsis corticataval rendelkeznek. A pörkölés tehát a glumát, vagy a paleát tette törékennyé, s nem magát a szemtermést. Archaeobotanikai leletek Hazánk területéről az Árpád-korból 18 olyan ásatást ismerünk, amelyből faszenült gabona került elő. 55 Az előfordulások gyakoriságát elemezve elmondhatjuk, hogy azok bizony ellentmondanak a kor növénytermesztésével, a gabonafélék fontossági sorrendjével foglalkozó történészek, nyelvészek megállapításainak (lásd korábban). A 18 vizsgált lelőhelyen 12 esetben találtak búzát, 9 esetben kölest és rozsot, 4 esetben árpát, 1 esetben zabot. 51 ' Ez nagyjából meg is felel a gabonafélék Árpád-kori fontossági sorrendjének. Sajnos, a gabonafélék szemtermésén kívül spica-, spiculum maradvány nem került elő. így az egykoron termesztett gabonafélék kalász méreteiről, azok tömöttségéről, a kalászkák számáról nem tudunk véleményt mondani. Arra sem vállalkozhatunk, hogy megmondjuk, mennyire voltak pergők a kor gabonái. Azt sem tudjuk eldönteni, mivel a lelőhelyeken majdnem minden esetben a gabonafélék szemtermései összekeveredve, összeégve voltak, hogy a közönséges búzát és a törpe búzát külön-külön termesztették-e. esetleg rozzsal elegyesen? Az általunk vizsgált korból származó közönséges búza szemtermések morphológiailag megegyeznek a recens közönséges búza szemtermésével, méretei (hosszúság, szélesség, magasság) azonban a jelenleg termesztett közönséges búza szemtermésének alsó határát érik csak el. Feltűnő viszont a méretbeli hasonlóság az egyazon korból származó búzaleletek között. 5 ' A közönséges búza csírapajzs felé kiszélesedő típusa Fonyód-Bélatelepen kívül Sopron IX—X. századi 1. számú lelőhelyéről és a X. századi Hont-i ispánsági vár területéről is előkerült. Viszont a csírapajzs felé nem kiszélesedő 54 RAPAICS R. 1934. 142. r ' 5 P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 5—85.; P. HARTYÁNYI B. —NOVÁKI GY. 1974. 23—75.; GYULAI F. 1986. 50 A lelőhelyek a következők; Biharkeresztes—Ártánd—Nagyfarkasdomb (XI. sz.). Budapest I., Hunyadi u. 22. (XIII. sz.), Cegléd—Madarászhalom (XII—XIII. sz.), Esztergom, Kossuth L. u. (XIII. sz.), Esztergom—Kovácsi (XI. sz.), Fonyód—Bélatelep (X. sz.), Győr—Gabonatér (XII—XIII. sz.), Halimba (X—XI. sz.), Hont (X— XI. sz.), Kapuvár—Feketevár (XII—XIV. sz.), Kapuvár—Kistölgyf amajor (XII— XIV. sz.), Kardoskút (X—XIII. sz.), Keszthely—Halászcsárda (X—XI. sz.), Miskolc —Sötétkapu (XIII—XIV. sz.), Pécs—Cella trichora (XI. sz.), Sopron Városháza u. (IX—X. sz.), Tiszaörvény (XI—XIII. sz.), Visegrád—Várkert dűlő (IX—XI. sz.) P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 41—42., 49—62.; P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY. 1974. 32—34.; GYULAI F. 1986. 56 I. m. 57 P. HARTYÁNYI B. 1983. 109.
