Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Gyyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése II.
típus Fonyód—Bélatelepen kívül e korból csak Sopron IX—X. századi 1. számú lelőhelyéről ismert. 58 A leletek tanúsága szerint a törpe búzát a római kori barbaricumban máinem termesztették hazánk területén. 59 Mintegy ötszáz év hiatus után a X. század közepén Fonyód-Bélatelepen tűnik fel újra.' 10 Nagy arányú előfordulása azt mutatja, hogy nemcsak egyszerű „kísérője" volt a közönséges búzának. 61 Nem véletlen, hogy a közönséges búza és a törpe búza volt a fő termény, hiszen a búzaliszt olyan arányban tartalmaz fehérjét és szénhidrátot, amilyenre az emberi szervezetnek leginkább szüksége van. A belőle készült lepény, kenyér, sült- és főtt tészta könnyen emészthető, éppen ezért nagyobb mennyiséget lehet belőle elfogyasztani. A búzaőrlés mellékterméke a korpa, mely értékes takarmány. Szalmája alomanyag. A pelyva és a törek pedig takarmányba keverve állatok élelmezésére használható fel. Termesztése biztonságossá tehető, munkaerő-szükséglete viszonylag alacsony.''- A Kárpát-medence szélsőséges időjárási viszonyai — meleg, száraz nyár, hideg, csapadékos tél — jó minőségű búzát eredményeznek/'* Búza leleteink faszenült. olykor puffadt állapota miatt nem lehet elvégezni rajtuk azokat a vizsgálatokat, amelyekből a sikértartalomra, a hektolitersúlyra, az ezermagsúlyra, a fajtacsoport azonosságra stb. lehetne következtetni. 0 ' 1 Azt sem tudjuk eldönteni, hogy az egykori növénytermesztők búzája őszi, vagy tavaszi volt-e? 6 " 1 De azt sem lehet kizárni, hogy „járó búza" (váltóbúza) volt. 66 Az Árpád-korból Tiszaörvényről, XI—XIII. századi falu feltárásából került elő nagyobb mennyiségben toklászos köles. A X—XIII. századi Kardoskút egyik kemencéje alatt csak néhány szemtermést találtak. A XII—XIII. századi Győr Gabonatér-i lakóházban rozs között, a Budapest I. Uri u. 40. szám alatti XIII.— XIV. századi kútban gyümölcsmagvak között volt köles, de egyik esetben sem számottevő mennyiségben.'' 7 Fonyód-Bélatelep X. század közepének cölöpépítményéből előkerült köles szemtermések számszerűleg meghaladják ugyan a búza szemterméseket, de térfogattömege jóval elmarad tőle.'' 8 58 1. m. 107.; GYULAI F. 1986. " )!1 P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 39. A törpe búza első hazai előfordulása Zánkárói, a neolitikum vonaldíszes kerámia kultúra lelőhelyéről való (BAKAY K.—KALICZ N.—SÁGI K. 1966. 192. CO/10. lelőhely). A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeumban vannak. I:n GYULAI F. 1986. 81 FÜZES M. 1977. 62 LÁNG G. 1976. 64. 63 LELLEY J.—RAJHÁTHY T. 1955. 16—17. (;, 'KOVÁTS A. 1981. 116—117. 85 A tavaszi búzát a múltban is ritkán vetették. Egyrészt nem volt olyan biztos, mint az őszi, s a betakarított termény is kisebb értékű volt. Inkább csak olyan helyeken termesztették, ahol a zord tél miatt rosszul telelt az őszi búza. Különösen jó minőségű talajt igényel a tavaszi búza, hogy a rövid idő alatt növény tápanyag ellátottsága biztosítva legyen (BÁLÁS Á. 1896. 203—204.). 86 JÁNOSSY A. 1956. 87 P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY. 1974. 35.; P. HARTYÁNYI B. 1983. 104—105. ( ' s GYULAI F. 1986.
