Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Kováts Zoltán: A születéskorlátozás kezdetei, terjedése Zalában a XIX. or. OR. szazadban

KOVÁTS ZOLTÁN: A SZÜLETÉSKORLÁTOZÁS KEZDETEI, TERJEDÉSE ZALÁBAN A XIX. SZAZADBAN A levéltári nap alkalmából megrendezett konferencia a XVIII—XIX. század gazdasági és társadalmi kérdéseit választotta témájául. Ezen a területen az elmúlt három évtizedben értékes tanulmányok sorát publikálta a levéltár igazgatója, a most 60 éves Simonffy Emil. Amikor én is tisztelettel kívánok szólni munkásságáról teszem ezt úgy, hogy a témakörhöz csak lazán kapcsolódó tudományág területéről, a történeti demográfia kérdésköréből választok témát. Azért, mert Simonffy Emil munkássága során egyik tanulmányában igen értékes gondolatokat vetett fel Zala és Somogy megye népességfejlődéséről. Az ő kérdéseit szeretném továbbgondolni. A Zala megyével foglalkozó elemzésem elvezet az országos gondokhoz, azokhoz, amelyek a jövőben egyre nagyobb súllyal fognak népünkre nehezedni. Simonffy Emil 1982-ben megjelent tanulmányában foglalkozik Somogy és Zala megye járásainak népességfejlődésével az 1784 és 1900 közötti időszakban. A következő megállapítást teszi: ,,A népszámlálások vizsgálatát elsődlegesen megyei szinten végezték el és a megyéken belüli különbségek vizsgálatára kevés gondot fordítottak. A megyéken belüli differenciálódás vizsgálatának elhanyagolása sokszor vezethet hamis kép kialakulására, vagy egy-egy jelenség helytelen megítélésére."

1 — E megállapítással messzemenően egyetértve Zala megyén belüli demográfiai különbségekre, majd a feltárt negatív folyamat következményeire szeretném a figyelmet felhívni. Elemzésem kiindulópontja az első világháború előti béke évtized: 1900—• 1910. Ady szavaival élve: „Még magasról nézvést Megvolna az ország,. .." Ha a népesedés ügyét nézzük •— országosan — még talán a túlnépesedés látszik gondnak; mégis e téren is Adynak van igaza, ez csak felszín. Országosan ezer lakosra ebben az évtizedben 36,3 születés jut, 24,7 a halálozás; tehát 11,6 a természetes szaporodás.

2 Ez az akkori Európában jó közepes szint. Az igazi szakemberek, az ország sorsáért aggódó igazi értelmiségiek azonban már SIMONFFY Emil: Zala és Somogy népességének alakulása. == PAB-VEAB értesítő 1982. A Dunántúl településtörténete 4. 1867—1900. 149. p. 2 THIRRING Lajos: Magyarország népessége 1869—1949 között. = Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics József. Bp. 1963. 234. p.