Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Kováts Zoltán: A születéskorlátozás kezdetei, terjedése Zalában a XIX. or. OR. szazadban

tudják, hogy a születéskorlátozás az ország sok területén vészjóslóan terjed. A pusztító egykéről már ekkor könyvek, tanulmányok jelennek meg.

:! Érdemes megjegyezni, hogy ennek az egykés folyamatnak az eredménye az. hogy ma, 1937-ben ezer lakosra 11,8 születés és 13,4 halálozás jutott, így 1,6 volt a természetes fogyás/' Nyolc éve fogy már az ország népessége, s mivel a gyermeket és gyermekeket nevelő családok helyzete nem javul, hanem inkább évről évre romlik, így csak gyorsuló fogyásra számíthatunk. E folyamat gyökerei időben mélyen nyúlnak vissza, s területi kezdetét Zalában is meg tudjuk mutatni. Ha Zala megyére vonatkoztatjuk a problémát, akkor is azt mondhatjuk, hogy ..... a magasról nézvést" még minden rendben van. A kiválasztott évtizedben (1900—1910) Zala megye egészének természetes szaporodás az országos átlag felett van. A 11 dunántúli megye közül az előkelő 4. helyet foglalja el:

5 I. Komárom 15,2; 2. Győr 14,1; 3. Fejér 13,7; 4. Zala 13,5; 5. Sopron 12,7; 6. Mosón 12,4; 7. Vas 12,3; 8. Veszprém 10,9; 9. Somogy 10,3; 10. Tolna 9,2 és II. Baranya 7,5. Baranya, Tolna, Somogy megye egykézéséről, a szomorú következményeiről néhány felelősségteljes írás már megjelenik, a Zalában elindult folyamatról még nem írnak. Kérdésünk az, hogy Zalában nem jelentkezett-e a születéskorlátozás a XX. század elején. Ha igen, mely területen és milyen mértékben. Ebből a helyzetből kívánunk majd visszakövetkeztetni és további elemzést elvégezni a XIX. századi viszonyokra. Azért kell úgy, látszatra kicsit bonyolultan megközelíteni a kérdést, mert a népmozgalom arányait a hivatalos statisztikai szolgálat akkor nem közölte. Az újabban kiadott kiadványokból is csak további számítások útján állapítható meg. 1900-ban Zala megye 13 járásában 557 község össznépességi adatát adták meg. Ezek mindegyikének a népmozgalmi adatait feltárni és arányszámait kiszámítani hosszadalmas munka lett volna. A problémához először úgy kívántunk közelíteni, hogy megnéztük a népességnövekedés mértékét járásonként. Kiindulópont az első modern, eszmei időponthoz kötött népszámlálás volt (1069. december 31.). A népességfejlődés évenkénti mértéke ezer lakosra számítva

0 Járás 1869—1880 1880—1890 1890—1900 1900—1910 Alsólendvai 12,6 12,8 6.6 5,1 Balatonfüredi —0,1 4,2 —5,2 5,6 Csáktornyái 13,8 12,1 9,0 4,7 Keszthelyi 6,2 12,1 9,0 4,7 Letenyei 6,4 6,0 13,8 10,1 8,8 Nagykanizsai 6,4 6,0 7,4 4,5 0,0 3 RÁTH Zoltán: Népszaporodásunk kérdése a XX. század közepén. Értekezések a társadalomtudományok köréből. Bp. 1901. 44—46. p. Széchényi Imre: Az egyke. Bp. 1906. 70—82. p. '' Statisztikai Havi Közlemények 1988. 2—3. sz. 11. p. 0 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. Bp. 1912. 12. p. 6 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. Bp. 1912. 776. p.