Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Kostyál László: Álom és valóság. Szekeres Emil festészetéről — — —

KOSTYÁL LÁSZLÓ: ÁLOM ÉS VALÓSÁG — Szekeres Emil festészetéről — Szekeres Emil művészete* érdekes árnyalatot képvisel a magyar festészet palettáján. Saját útján járó, magányos művész, aki az önmaga teremtette világban él, mégis mindannyiunk gondolatait, problémáit fejezi ki alkotásaival. Szekeres 1961-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, olyan mesterek keze alatt, mint Kmetty János, majd Kádár György. Az alkalmazott grafika felé való kitérő után csak hatodévben döntött végleg a festészet mellett. A főiskola elvégzése után szülővárosában, Kaposváron telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alapnak (mint minden végző főiskolás), később a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. 1969-ben Rippl-Rónai-díjat, majd Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1977 óta Nagykanizsán él, ahol az amatőrökből alakult Kanizsai Stúdiót vezette, s fontos szerepet vállal a művészet, a kultúra terjesztésében és a közízlés formálásában is. Számos hazai és külföldi (Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária, Ausztria, Anglia) kollektív tárlaton vett részt, és több egyéni kiállítása is volt (Budapest, Nagyatád, Nagykanizsa, Boglárlelle). 1986-ban Zalaegerszegen gyűjteményes tárlattal lépett a közönség elé. Alkotói tevékenysége elismeréseként számos kiállítási díjjal jutalmazták. 1981-ben Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. Festészetére az állandó változás és fejlődés, a világos, néha már-már a dekorativitás felé hajló színek mellett a mély humánumban gyökerező többrétegű mondanivaló a jellemző. Mai, szigorú szerkesztésű, kemény ecsetkezeléssel, éles kontúrokkal kidolgozott pasztell képeihez és akvarelljeihez hosszú út vezetett. Ennek állomásait, egyes szakaszait a művész nem nevezi korszakoknak, hisz élesen nem határolhatók el egymástól, inkább uralkodó, néha összemosódó tendenciákról van szó. Korai művein, a hatvanas évek első felében szívesen használt fel különböző geometrikus formákat, motívumokat. A formai kísérletezés évei ezek, a sokáig tiltott avantgarde-dal, főleg a kubizmussal való próbálkozásoké, melyek a tartalmi kérdéseket, problémákat egy időre a háttérbe is szorították. Hamarosan szakított azonban ezzel, és képeit egyre inkább a természeti for* Szekeres Emil képei reprodukálásának az adott nyomdatechnikai lehetőségek mellett nem találtuk értelmét.