Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)
jövedelme is jelentéktelen volt, 1952 decemberében minden ingó és ingatlan vagyonát átadta az államnak/ 11 Házának egyik felét a termelőszövetkezet, másik felét a község óvodája kapta. Bakos Pál kulákot pénzbüntetésre ítélték beadási kötelezettségének elmulasztásáért, majd 1952-ben —, hogy mentesüljön a terhektől —, kénytelen volt birtokának felét a termelőszövetkezetnek felajánlani.' 0 A község többi gazdájának sem volt könnyű az elvárásoknak eleget tenni. Kurdi Lajos elvtárs a vb-ülésen szóvá tette, hogy a középparasztság igyekszik kivonni magát a beszolgáltatás és a békekölcsön kötelezettség alól, és javasolta, hogy az adófizetést nem teljesítőidkel szemben a zálogolást meg kell kezdeni, és egy-két transzferálást végre kell hajtani. Ez biztosíték lesz arra, hogy az adófizetések meginduljanak. 51 Váratlanul érte egy alkalommal a vb-ülést Budai ,.kartárs" felszólalása, aki „boros állapotban", amit később be is ismert, a tárgytól eltérően megjegyezte, hogy a múltban ha volt kizsákmányolás, ugyanúgy most is van. Ez megmutatkozik a tejcsarnokban, ahol a tejkezelő az utóbbi időben a tej zsírfokát általában nagy mértékben leszázalékolja, valamint a tehéntartó gazdáknak a korpa kiosztásánál a zsáksúlyt is beszámítja. 52 A falunak meghatározott időközönként a Járási Tanács által előírt létszámban embereket kellett biztosítani a különböző nagyobb építkezésekhez. Nagy Imre járási küldött egy toborzás alkalmával kijelentette, hogy munkaalkalom van, csak jelentkezni kell, és ki kell vetkőzni abból a régi maradiságból, hogy csak falun lehet megélhetést biztosítani.. 5 '' Az országos toborzás során Inotára, Kádártára, Uzsabányára, Badacsonytomajra, Várpalotára, Városlődi és Bakonypölöskei Állami Gazdaságba kerültek emberek Reziből. A toborzást is a versenymozgalom szellemében hajtották végre. Toborzási Bizottság is alakult. 5 ' 1 A munkát vállalók kisebbik része új munkahelyére költözött, de a többség, akik a megélhetést nem biztosító kevés megmunkálható föld miatt mentek máshova dolgozni, hetenként visszajártak falujukba. Évekig ingáztak távoli munkahelyük és szülőfalujuk között. A közelben nem volt elég munkaalkalom. Az országban 1952—53-ban a mezőgazdaságból elvándoroltak száma meghaladta a termelőszövetkezetbe belépők háromszáz ezres számát. A parasztság termelési kedve csökkent, a mezőgazdasági termelés visszaesett. Közel egymillió holdra nőtt az elhagyott vagy állami tartalékként kezelt, parlagon hagyott föld. Az ígért életszínvonal emelés helyett annak csökkenése következett be. 55 1953 tavaszán a népnevelő munkát főleg a tojás és baromfi begyűjtés fokozása érdekében kellett kifejteni. Tudatosították a gazdákkal, hogy az időbeni teljesítés előnye a bíróságtól való megmenekedés, és most tavasszal a tyúW RTI 95—4/1952. 50 RTI 626—218/1954. r>l RTVBJ 1952. IV. 22., III. 18. 52 RTVBJ 1952. III. 18. 53 RTTJ 1951. V. 6. "RTI 10—4/1953. III. 19. :,: > Hajnóczkyné dr. Miklós Éva: A tudományos szocializmus az agrárkérdésről. Tankönyvkiadó 1975.
