Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)
kok is jobban tojnak. 50 A beadás így sem ment jobban, így a Tanács megszervezte a társadalmi ellenőrzést a piacra vezető utakon. Minden reggel a vbelnök, titkár, valamint a begyűjtési ÁB elnöke ellenőrizze a piacra menőket — szólt a határozat. Akiknél tojást találunk, azonnal visszaküldjük és a tojást a helyi begyűjtőbe leadjuk. Hogyha hátralékos gazdánál tatáljuk a tojást, ellene a bűnvádi eljárást megindítjuk.'" Amikor azonban ténylegesen lelepleztek valakit, a bűnvádi eljárás megmaradt, de az esetet a reggeli kidobolással és a szégyentáblára kerüléssel tudatosították a dolgozókkal. A gazdák behivatása és elszámoltatása sem javított a helyzeten, a szégyentáblára való kerülés sem hozta magával a terv jobb teljesítését. A népnevelő munka sem érte el a kellő eredményt, így elkezdődött a bírságok kivetése. A falu zúgolódott. „Három olyan gazda van — írja Cserép Viktor vb-elnök jelentésében —akik megtagadták az államunk iránti kötelezettségének teljesítését, és az elszámolás során fenyegették a végrehajtó szerveket. Az ilyen gazdák fertőzik a becsületesen teljesítő gazdákat." A falu szóhasználatában azonban a becsületnek a jelentéstartalma nem egyezett meg a hivatalos értelmezéssel. A falu értékítélete nem változik olyan gyorsan, mint a mindenkori hivatalos politikáé. Lancz Kálmán és Bakos Pál kuláknál már nem talált megfelelő zálogolni valót az adóbehajtó csoport adóhátralékuk megfizetéséhez. Bakos Pált közellátási bűncselekmény miatt először pénzbüntetésre, majd teljes vagyonelkobzásra ítélték és börtönbe zárták. Ingóságait és ingatlanait a termelőszövetkezetnek adták át. 5S A beadási kötelezettség teljesítését az is nehezítette, hogy megfelelő raktár hiányában megszüntették a terményátvevő helyet a községben. Ezután Keszthelyre kellett vinni a beszolgáltatásra előírt terményt. A beszolgáltatások jobb teljesítésére a Tanács 1953-ban is megszervezte a versenymozgalmat. Az első negyedévben 68 pár, a második negyedévben 130 pár állt egymással versenyben. A tanácstagok 26 egyéni felajánlással próbáltak példát mutatni, a tervek teljesítésére ösztönözni. Megszervezték a nyári Napköziotthont, hogy a nők is részt vehessenek minél nagyobb számban az aratásban. Az aratást segítette az MSZT, DISZ és MNDSZ is. A falu rendelkezésére álló két cséplőgép —, amelyek közül az egyik mindig rossz volt — kevés volt a munkák gyors lebonyolításához. 59 Az 1952-es rossz gazdasági év, a mezőgazdaságot sújtó intézkedések és erőszakos fellépések hatására az ország falvaiban a közhangulat egyre romlott, a megélhetés mind nehezebbé vált. A termelőszövetkezetek is egyre kevesebb pénzt tudtak befektetni a termelésbe. Romlott a műszaki színvonal. Míg 1949ben egy traktorra 63 kh jutott országos átlagban, 1952-re már 200 kh. A műtrágyafelhasználas négyszeresére csökkent három év alatt, az állatlétszám növekedése elmaradt a várakozástól, főleg a termelőszövetkezetekben. 0 " 3 Az egyénileg gazdálkodók szabadulni igyekeztek „feleslegessé vált" földjeüktől: felajánlották az államnak. 1949 és 1953 között az állam 1,5 millió kh földet vett r,(J RTVBJ 1953. III. 23. 57 RTVBJ 1953. VI. 1. 58RTI 626—218/1954.; 34—15/1953. VI. 19.; 94—20/1953. II. 17. Hiv. sz. 1062/1952. 59 RTVBJ 1953. VII. 27. 59 /a- TSzTT/1. 39—40. '= Termelőszövetkezet Történeti Tanulmányok I. kötet. 39—40.
