Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között
alapítványokat, ösztöndíjakat és diákintézményeket létesít. A keszthelyi alakulógyűlés jegyzőkönyve az alakítandó diákszövetség célját, mint az „Idealizmusért való küzdelmet" jelölte meg. A Mária kongregációk 11 ' jellegzetessége, hogy a hasonló társadalmi helyzetű és azonos műveltségű egyéneket tömörítik. Ennek megfelelően leány- és férfi ifjúsági, női és férfi csoportjai dolgoznak. Zalában még az első világháborút megelőzően jött létre a zalaegerszegi főgimnázium és a keszthelyi reálgimnázium Mária kongregációja. 17 Az utóbbi ifjúsági tisztikar élén a kongregációs vezető tanár áll, akinek irányításával a tagok gyónásokkal, havi gyűlésekkel, ájtatosságokkal ápolják a vallásos érzelmeket, a Mária-kultuszt. A Balaton-parti gimnazisták háromféle szakosztályt működtetnek: az eucharisztikust, a hitvédelmit és a misszióst. Az 1937—38-as tanévtől havi újságot jelentetnek mqg Keszthelyi Premontrei Diák címmel. Az egyház társadalmat átfogó tevékenységéből nem maradhatott ki a már dolgozó ifjúság, az ő nevelése is kiemelkedően fontos volt. A különböző katolikus legényegyleteket a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége tömörítette, s három titkársága volt: az iparos és kereskedő tanoncokat egyesítő, a keresztényszocializmushoz tartozó KIOE (Keresztény Ifjúmunkások Országos Egyesülete), amely az egész ellenforradalmi korszakban jelentéktelen rétegszervezet maradt. A segédek és a fiatal gyári munkások Kolping-legényegylete és az agrárifjúságot szervező KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, majd önállósulása után Testülete). A három szervezet közül a legnagyobb tömegbefolyásra — 1941-ben kb. 3500 szervezettel és mintegy félmillió taggal rendelkezve — ez utóbbi tett szert. Megyénkben a legkorábbi alapítású ifjúsági egyesület a Katolikus Legényegylet, amelynek 1986-tól Keszthelyen, majd néhány év múlva már Zalaegerszegen és Nagykanizsán is működött szervezete. 18 Adataink szerint a két világháború között több Legényegylet alakult, az első 1919-ben Nagykanizsán, az utolsó pedig 1938-ban Lickóvadomoson. A Legényegyletek a fiatal, nőtlen iparos és kereskedő legényeket, a szakképzett gyári munkásokat gyűjtötték egybe, ezért legkorábbi szervezetei a megye iparosodottabb településein jöttek létre. A későbbi, illetve újabb alakulások (Keszthely, Sümeg) is ezt támasztják alá. Ha pedig kisebb településen hoztak létre legényegyletet, akkor arra hivatkoztak, hogy „túlnyomóan iparos községekben" történt az alakítás. 19 Ez többször problémát okozott, mint pl. Csabrendeken, ahol „a jelenleg működő iparos ifjúság tömörítését magába foglaló Országos Legény egyesületi Központhoz tartozik és mint ilyen, az agrár ifjak érdekeit nem szolgálja oly mértékben, mint a Szegedről megismert KALOT 16 A kongregációk kívül estek a tulajdonképpeni társadalmi egyesületek keretein. Rendeltetésüknek megfelelően hitterjesztési közösségek voltak, ténylegesen azonban módszereik, szervezeteik hasonlósága, működésük miatt társadalmi egyesületként funkcionáltak. 17 Magyar Paizs 1910. nov. 10. 4. old. és A csornai premontrei kanonokrend keszthelyi reálgimnáziumának értesítője az 1927—28. tanévről. 32. o. 18 Keszthelyi Katolikus Tudósító 1936. ápr. 4. o. és ZML. Alispáni iratok 22. 581/1916. l!) ZML. A bucsuszentlászlói Kat. Legényegylet jegyzőkönyve 3571. 1937. nov. 21.
