Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Gyyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése II.
) Igen meglepő, hogy ebből a korból árpa (csupasz- és toklászos kétsoros árpa, toklászos hatsoros árpa) csak egy lelőhelyről, Fonyód-Bélatelep-ről ismert. 1 ' 9 Árpa néhány szemtermése került elő Pécs—Cella trichora vakolatából és Győr — Gabona tér XII.—XIIII. századi lakóházának omlajdékából. A négysoros árpa szemterméseit Esztergom—Kovácsi románkori településéről ismerjük. 70 A X. századi Fonyód-Bélatelep mindezidáig a zab egyetlen Árpád-kori előfordulása, korai termesztésének bizonyítéka. 71 A gabonafélék szemtermései között különböző arányban gyommagvakat is találunk. A tavaszi aszpektus gyomnövényei tavasszal kelnek és kora nyáron már magot is érlelnek. Közülük leggyakrabban a gabonafélék fenológiájához idomult konkolyt (Agrostemma githago L.). a rozsnokot (Bromus sp.) és a héla zabot (Avena fatua L.) lehet kimutatni. A nyári aszpektus gyomnövényei a telet mag állapotban vészelik át, tavasszal kelnek, majd nyár elejétől őszig virágoznak. Közülük leggyakrabban a kserűfűfélék (Polygonum sp.) és a libatopfélék (Chenopodium sp.) fordulnak elő. 72 A gyommagvak viszonylag alacsony számát a leletekben azzal magyarázhatjuk, hogy eleink a gabonát tisztították.' 3 69 1. m. 7(1 P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 51.; 53.; P. HARTYÁNYI B. —NOVÁKI GY. 1974. 34. 71 GYULAI F. 1986. 7-P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 49—63.; P. HARTYÁNYI B. —NOVÁKI GY. 1973. 32—35.; GYULAI F. 1986. 7:! A búzának, de általában a gabonaféléknek a múltban is rendkívül sok kórokozója, kártevője, gyomnövénye lehetett (KIRÁLY Z. 1987. 265—288.; SÁRINGER GY. 1987. 288—324.; GIMESI A.—HUNYADI K. 1987. 324—338.). Erről azonban még nagyon keveset tudunk. A kellő mechanikai, biológiai védekezések után is jócskán kerülhettek a kicsépelt, vagy kinyomtatott gabonák közé gyommagvak, állati kártevők károsította szemtermések. Az ilyen gabona emberi fogyasztásra nem —, állati takarmányozásra is csak korlátozott esetben volt alkalmas. Ezért a szemterméseket a már leírt módon tisztították. IRODALOM BAKAY K.—KALICZ N.—SÁGI K. 1966. Magyarország Régészeti Topográfiája I. Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és a tapolcai járás. Bp. BALASSA I. 1964. kezdetleges gabonatisztító eljárások. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964. BALASSA I. 1973. Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. BÁLÁS Á. 1876. Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés alapvonalai. Bp. BARTHA A. 1968. A IX—X. századi magyar társadalom. Bp. RENKÖ L. (főszerk.) 1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. Bp. BERLÁSZ J. 1947. Magyar gazdaságtörténet. Bp. BERRÁR J.—KÁRDY S. (szerk.) 1984. Régi magyar glosszárium. Bp. CZUCZOR G.—FOGARASI J. 1862. A magyar nyelv szótára. I. Pest. DEININGER I. 1890. Tanulmány a búza fölött. A Keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanint. Kiadv. 26. Nagy-Kanizsa. ÉRSZEGI G. (szerk.) 1983. Árpád-kori legendák és intelmek. Bp.
